Megpuccsolták a tüntetők Donáth György szobrának felavatását

Nem avatták fel szerdán Donáth György egykori országgyűlési képviselő szobrát szerdán Budapesten. Ahogy a HVG videójából is látható, a szoboravatás ellen többen tüntettek, letakarták a szobrot, sőt heves szóváltás is kialakult a szoboravatás miatt az azt támogatók és ellenzők között.

A szervezők a méltatlan körülményekre hivatkozva lemondták az avatóünnepséget – közölte a Magyar Politikai Elítéltek Közösségének főtitkára, Valkony Károlyné. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Szabadságharcosok Közalapítvány és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége avatta volna fel szerda délután az egykori országgyűlési képviselő, Donáth György szobrát a főváros IX. kerületében, egykori lakóhelye, az Üllői út 55. szám előtt.

Az ünnepségen több tucatnyi tiltakozó jelent meg, akik „nem kérünk a fajgyűlöletből”, „a rasszista ünneplő maga is rasszista” feliratú táblákat feltartva, folyamatos fütyüléssel és kiabálásokkal fejezték ki, hogy ellenzik a szoborállítást.

Gulyás: Bár ellentmondásos volt Donáth életútja, élete végén Magyarország függetlenségéért halt meg

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke, és Boross Péter volt kormányfő, akik beszédet mondtak volna az avatáson, végül távoztak. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak, hogy jelen legyen az ünnepségen, Gulyás Gergely azt mondta: számtalan olyan alakja van a magyar történelemnek, akinek az életútja ellentmondásos, de azzal, hogy élete végén egyértelműen mártírhalált vállalt Magyarország függetlenségéért és szabadságáért, azzal megszolgálta, hogy méltóképpen emlékezzünk rá. A kormánypárti politikus ebbe a körbe sorolta Donáth Györgyöt is, szerinte aki ismeri az életútját, az tudja, hogy a náci megszállással, egyáltalán mindenfajta megszállással szemben állt. Hangsúlyozta: „egyetlen közösségre vonatkozó sértő megjegyzéssel sem értek egyet, de ettől még ha valaki az életét áldozza Magyarország szabadságáért, a magyar demokráciáért és a bajtársait menti egy perben, szándékosan vállal mártírhalált, azt főhajtásra érdemesnek tartjuk”.

Boross Péter mindössze annyit mondott az ünnepségről távozóban, hogy már többször kifejtette: Donáth György írásait, élete teljességét és hősi halálát kell figyelembe venni megítélésekor.

Az Együtt és az MSZP korábban tiltakozott

A megemlékezés előtt a helyszínen az Együtt és az MSZP képviselői is sajtótájékoztatón tiltakoztak az ünnepség ellen. Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője a gyűlölet emberének nevezte Donáth Györgyöt, „aki egyformán gyűlölte a zsidókat, svábokat, utálta a románokat”. Szerinte a szoborállítás bűn, és ízléstelen az, hogy a helyszíne épp a Holokauszt Emlékközponttól van pár méterre. Jelezte, mivel a szobor közpénzből valósult meg – a Szabadságharcosokért Közalapítvány 15 millió forinttal támogatta létrejöttét – közérdekű adatigényléssel kéri ki az ezzel összefüggő adatokat, továbbá a ferencvárosi önkormányzattól is választ vár arra, hogy a kerület adott-e támogatást hozzá.

Baranyai Krisztina sajtótájékoztatójának végén egy idős férfi kiabálva követelte, hogy menjenek el a helyszínről a tiltakozók, mert ő társaival megemlékezni érkezett oda. A politikus mögött tiltakozó feliratokat felmutatókhoz odalépve többük kezéből kitépte a papírlapot és az újságírók mikrofonállványát is elfordította.

Ezután Heringes Anita, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt: Donáth György meggyőződéses antiszemita és fajvédő volt, szorgalmazója, hirdetője és megszavazója a zsidóellenes törvényeknek. Úgy vélte, „antiszemita fajvédőnek egy demokratikus párt fiatal alelnöke nem avathat szobrot”. Hozzátette: Gulyás Gergely azért sem teheti meg ezt, mert ő az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának alelnöke. 

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta: olyan embernek kívánnak szobrot állítani, akit bár egy embertelen, elfogadhatatlan kommunista rendszer ítélt halálra, de ez semmit nem változtat azon, hogy az életútja korábbi szakaszában nyíltan antiszemita, német- és román kisebbség ellenes volt.

Mazsihisz: nem szabad szemet hunyni Donáth dicstelen politikai szerepvállalása felett 

Az ellentüntetők tiltakozó feliratokat tartalmazó lapokat próbáltak rögzíteni a fehér lepellel borított, nemzetiszín szalaggal átkötött mellszobron, ám ezzel lehúzták róla a leplet. Később egy horogkeresztet széttörő öklöt ábrázoló molinóval takarták el az Üllői út és a Páva utca sarkán levő alkotást.

A DK ugyancsak tiltakozott az avatás ellen, közleményükben azt írták: „a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont közelében felállított szobor meggyalázza meggyilkolt magyar honfitársaink emlékét, újabb kísérlet arra, hogy a múltat eltorzítva tisztára mosdassák a Horthy-korszak görénykurzusát”.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keddi közleményében szintén tiltakozását fejezte ki, álláspontjuk szerint Donáth György „dicstelen politikai szerepvállalása felett akkor sem szabad szemet hunyni, ha a világégést követően egy koncepciós perben halálra ítélve a kommunizmus áldozatává vált”.

Donáth György 1904-ben született, magyar jogász, politikus, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője, 1939-1944 között kormánypárti, országgyűlési képviselő, 1943-1944 között a Magyar Élet Pártjának alelnöke volt. 1945 után részt vett a Magyar Közösség tevékenységében, a vezetők között volt, amiért több társával együtt letartóztatták, majd koncepciós perben halálra ítélték és 1947. október 23-án kivégezték. Ítéleteit 1991. április 15-én semmissé nyilvánították.