Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Az első fokú ítélet szerint a kért csaknem 1,4 milliárd helyett 1,75 millió forint kártérítést kapott a Klubrádió. A rádió azért perelt, mert éveken keresztül nem használhatták a pályázaton elnyert fővárosi frekvenciájukat. A bíróság szerint azonban nem lehetett a médiahatóság jogellenes és felróható magatartását megállapítani, mert azt nem bizonyította a felperes.
A megítélni kért csaknem 1,4 milliárd helyett 1,75 millió forint kártérítést látott indokoltnak kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet a Klubrádió Zrt. indított a médiahatóság ellen, amiért éveken keresztül nem használhatták a pályázaton elnyert fővárosi frekvenciájukat.
A felperesi beadvány szerint az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsorszolgáltatási díját, mintegy 130 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illetékesei által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként kértek megítélni.
Mindebből a bíróság három sajtónyilatkozat alapján ítélt meg a médiaszolgáltatónak jó hírneve sérelme miatt nem vagyoni kárt. A bírói indoklás szerint nem lehetett a médiahatóság jogellenes és felróható magatartását megállapítani, mert azt nem bizonyította a felperes, amely sem a történtek hátterét bemutató közigazgatási iratokat nem csatolta be, se azok bevonását nem kérte, és összefüggéseiben azt sem bizonyította, az alperes mely magatartása miatt, miként és milyen mértékű kár érte.
Akkor sem történt sérelem, mikor késve kaptak frevenciát
A bírói indoklás szerint akkor sem érte kár a céget, amikor késedelmesen kapta meg a frekvenciát, hiszen annak használatára hét évre kapott lehetőséget, ahogy az az eredeti pályázati kiírásban szerepelt, és ez a megoldás áll a legközelebb az eredeti állapot helyreállításához. Az ítélet kifogásolta azt is, hogy a felperes az átmenetileg használt hullámsáv okozta pluszköltségeket követelve nem vette számba azt a bevételt, amit ez a megoldás jelentett neki, hanem a teljes frekvenciadíjért perelt.
A Budapest 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára még 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, majd nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét. A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak tavalyelőtt februárban költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95,3 MHz-ről a Klubrádió, amely ezzel egy időben ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését.