A dark neten a keménypornótól a drogpiacokon át a legsötétebb oldalakig mindent megtalálhatunk, ennek ellenére jó dolognak tartja létezését Jamie Bartlett, a brit Demos Intézet munkatársa, aki The Dark Net címmel könyvet is írt az internet titokzatos feléről. A szakember Szabadság és biztonság a digitális világban címmel tartott előadást az Európa Pont minapi rendezvényén; s a Mandiner interjút is készített vele.
Átlagos böngészőinkkel tömérdek adatot adunk ki magunkról, fogalmunk sincs kinek. Ám ha titkosított keresőket használunk, mint a Tor, feltárul előttünk az internet félelmetes és izgalmas oldala, ahol minden adatunk titok marad – hívta fel a figyelmet Jamie Bartlett radikalizmuskutató, a brit Demos Intézet munkatársa az Európa Pont minapi rendezvényén, ahol az online szabadság és a biztonság összeegyeztethetőségének problémájáról beszélt.
A dark neten bármi megtörténhet
Az internet sötét oldala a dark net, ahol „bármi megtörténhet, mint a vadnyugaton”. Itt a hard pornótól a kalózkiadásokon át az öngyilkosságra buzdító oldalakig mindent megtalálhatunk. Bartlett rengeteg időt töltött ilyen platformok, főleg a drogkereskedést folytató oldalak tanulmányozásával, hogy tapasztalataiból megszülethessen a The Dark Net című könyve. „Nagyszerűen működnek ezek a felületek, nagyjából, mint az E-bay vagy az Amazon” – meséli. „A kereskedők kedvező ajánlatokat, egyet fizet, kettőt kap akciókat kínálnak, hogy tőlük vásároljunk.”
A szakember szerint azonban a titkosított internet lényeges morális kérdéseket vet fel. Az ilyen oldalak ugyanis illegálisak, megkönnyítik a drogfogyasztást. A brit kokainfogyasztók hetven százaléka innen szerzi be az adagját. Ugyanakkor e felületeken megbízható és biztonságos a vásárlás, a vevők nincsenek kitéve a dílerrel való személyes találkozás veszélyeinek, adatai titokban maradhatnak. Ez biztonságukat, s ezáltal a szabadságukat növeli. A szabadság pedig jó. A Dark Net létezése tehát pozitív dolog – szögezi le Jamie Bartlett –, csak az a kérdés, hogy mire használjuk az általa kapott szabadságot – teszi hozzá a kutató.
E keresőket amúgy sem lehet betiltani. „Mindig lesznek felbuzdulások - mint legutóbb a párizsi vérengzést követően -, amikor sokan azt követelik, hogy szüntessék meg a Tort”, de ez hatalmas pénzeket és energiákat emésztene fel teljesen feleslegesen, hisz a bűnözők mindig egy lépéssel előttünk járnak – mutat rá Bartlett. A párizsi terror után sokakat foglalkoztat a kérdés, sikeres lehet-e az Anonymus internetes háborúja az Iszlám Állam ellen. A kutató szerint azonban az Anonymous „mindig és mindenki ellen háborút hirdet”, és ezzel néha a titkosszolgálatok dolgát nehezíti meg; noha igaz, hogy sokszor tovább merészkedhet, mint a hatóságok. A kiberbűnözés korában azonban nagyobb szükség van a titkosszolgálatokra, mint valaha, hogy „megvédjék azokat a rendszereket, amelyekre a nemzeti infrastruktúra támaszkodik”.
(Kép: Európa Pont)
A radikálisok a digitalizáció győztesei
Egyértelműen a radikális pártokat tartja politikai szempontból a digitalizáció győzteseinek Bartlett. A szélsőségesek remekül ki tudják használni az internet adta lehetőségeket. Követőik – akik csalódtak a társadalmat irányító központi intézményekben -, inkább bíznak az internetben, mint a rádióban, tévében. A netet kevésbé érzik a rendszer kiszolgálójának. A radikálisok így egyre több internetes fórumon jelennek meg, ahol közvetlenül tudják átadni szenvedélyes üzeneteiket. „Ezek az üzenetek sokkal érdekesebbek, mint más pártok közleményei, hiszen ők megengedhetik maguknak, hogy olyan hangnemben beszéljenek, ahogy nekik tetszik. Nem csoda, hogy követőik száma egyre nő.”
A szakértő szerint a digitális világ új politikai modellt vezet be, melyben a párttagság fogalma sokkal lazábban értelmezendő. Könnyebben alakul meg és omlik is össze egy párt. A jövő győztese az lesz, aki az online kapcsolatot offline cselekvéssé tudja formálni.
Jamie Bartlett hangsúlyozza, nem kellene már annyira meglepődnünk a közösségi média életünket és a politikát gyökeresen megváltoztató hatásán. Fel kell készülnünk az átláthatatlanabb, kontrollvesztettebb világra. Hozzá kell szoknunk, sőt örülni is neki, mert végső soron a szabadságunkat erősíti.
A Jamie Bartlettel készült interjúnkat hamarosan olvashatják a Mandiner oldalán.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A volt egészségügyi államtitkár egy mondattal ismerte el: az ipari lobbi törvényeket diktálhatott a leköszönő kormányzatnak.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Fradi-ikon szerint Rossi bölcsen tette, hogy Yaakobishvilit és Pécsit is kipróbálta a kapuban.
Merkely Béla szerint az egészséges emberi szív elképesztő teherbíró képességgel rendelkezik.
A szervezett bűnözés egyre tudatosabban és egyre sikeresebben épít kapcsolatot a fiatal generációkkal.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.