Az internet sötét oldala a dark net, ahol „bármi megtörténhet, mint a vadnyugaton”. Itt a hard pornótól a kalózkiadásokon át az öngyilkosságra buzdító oldalakig mindent megtalálhatunk. Bartlett rengeteg időt töltött ilyen platformok, főleg a drogkereskedést folytató oldalak tanulmányozásával, hogy tapasztalataiból megszülethessen a The Dark Net című könyve. „Nagyszerűen működnek ezek a felületek, nagyjából, mint az E-bay vagy az Amazon” – meséli. „A kereskedők kedvező ajánlatokat, egyet fizet, kettőt kap akciókat kínálnak, hogy tőlük vásároljunk.”
A szakember szerint azonban a titkosított internet lényeges morális kérdéseket vet fel. Az ilyen oldalak ugyanis illegálisak, megkönnyítik a drogfogyasztást. A brit kokainfogyasztók hetven százaléka innen szerzi be az adagját. Ugyanakkor e felületeken megbízható és biztonságos a vásárlás, a vevők nincsenek kitéve a dílerrel való személyes találkozás veszélyeinek, adatai titokban maradhatnak. Ez biztonságukat, s ezáltal a szabadságukat növeli. A szabadság pedig jó. A Dark Net létezése tehát pozitív dolog – szögezi le Jamie Bartlett –, csak az a kérdés, hogy mire használjuk az általa kapott szabadságot – teszi hozzá a kutató.
E keresőket amúgy sem lehet betiltani. „Mindig lesznek felbuzdulások - mint legutóbb a párizsi vérengzést követően -, amikor sokan azt követelik, hogy szüntessék meg a Tort”, de ez hatalmas pénzeket és energiákat emésztene fel teljesen feleslegesen, hisz a bűnözők mindig egy lépéssel előttünk járnak – mutat rá Bartlett. A párizsi terror után sokakat foglalkoztat a kérdés, sikeres lehet-e az Anonymus internetes háborúja az Iszlám Állam ellen. A kutató szerint azonban az Anonymous „mindig és mindenki ellen háborút hirdet”, és ezzel néha a titkosszolgálatok dolgát nehezíti meg; noha igaz, hogy sokszor tovább merészkedhet, mint a hatóságok. A kiberbűnözés korában azonban nagyobb szükség van a titkosszolgálatokra, mint valaha, hogy „megvédjék azokat a rendszereket, amelyekre a nemzeti infrastruktúra támaszkodik”.