Ha a BKV hosszú távú finanszírozásáról az év végéig nem születik megállapodás, a budapesti közösségi közlekedés fenntartása jövőre kerüljön Lázár Jánoshoz – ajánlotta Tarlós István, mondván: így kiderülne, „ki hazudik”. Tarlós azt is kilátásba helyezte, hogy a BKV csak a közigazgatási határokig biztosítja majd a szolgáltatását, ha nem lesz elég pénz. Horváth Csaba mégis fontosnak érezte, hogy tökösségre szólítsa fel a főpolgármestert.
Tarlós István főpolgármester szerint ha nem születik megállapodás a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásáról, akkor elképzelhető, hogy a BKV csak a közigazgatási határokig biztosítja majd a szolgáltatását. A főváros kormánypárti vezetője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, ez nem zsarolás, de be kell látnia mindenkinek, hogy csak annyi szolgáltatás rendelhető meg, amennyire fedezet van.
Tarlós István közölte, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János által csütörtökön bejelentett, a BKV finanszírozására szánt 24 milliárd forintból hétfőig egy 22 milliárd forintos első részlet érkezik meg. A főpolgármester ezt „kis szépséghibának” nevezte, de kiemelte, bízik a hosszú távú megállapodásban. Ehhez az államnak finanszíroznia kellene a BKV nem kötelezően vállalt feladataiból eredő, évente összesen mintegy 31 milliárd forintos kiadásait, amelyek az agglomerációs közlekedés biztosításából, valamint az állam által adott díjkedvezményekből erednek.
Ha Lázár nem ad pénzt, tartsa fenn a BKV-t ő
Tarlós István azt mondta, nem akarják becsapni „saját kormányukat”, ennek bebizonyítására pedig felajánlotta, hogy a budapesti közösségi közlekedés fenntartása jövőre kerüljön Lázár Jánoshoz abban az esetben, ha a BKV hosszú távú finanszírozásáról nem születik megállapodás az év végéig. A városvezető szerint így kiderülne, „ki hazudik”, vagyis a Miniszterelnökség vezetője változatlan finanszírozás mellett képes lenne-e üzemeltetni a budapesti közlekedést a szükséges fejlesztéseket is elvégezve.
Kitért arra is, értesülései szerint nem igaz Lázár János azon kijelentése, hogy a miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen további tárgyalásokra kérte a nemzetgazdasági minisztert. A főpolgármester szerint ilyen egyeztetések feleslegesek is lennének, hiszen a közlekedési társaság finanszírozási problémái 26 éve ismertek. Szerinte ugyanis az évenkénti összesen 31,4 milliárd forintos működési hiányból 11,7 milliárd forintot a törvényileg nem kötelező, tehát önként átvállalt agglomerációs közlekedés fenntartása hoz létre, míg további 19,7 milliárd forintot az állam által adott, de nem finanszírozott díjkedvezmények.
Egyelőre biztosított a működés
Kérdésekre válaszolva kijelentette, decemberben és a jövő év első hónapjaiban biztosított a BKV működése. Tarlós István emellett a támogatási szerződések idei elkészítésére sürgette a Miniszterelnökséget a 3-as metró felújításáról és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről szóló beruházások esetében. Szerinte ugyanis a főváros azok hiányában nem tudja majd kiírni a kivitelezésről szóló tendereket, ami komoly csúszást jelenthet ezeknél a beruházásoknál. Kérdésekre válaszolva kijelentette, főpolgármesterként egyetlen megbízást sem adott a Századvégnek.
Az MSZP tökösséget akar
A fővárosi szocialisták felszólították a főpolgármestert, hogy „legyen tökös” a BKV finanszírozásának megoldásában és egy héten belül kezdeményezzen személyes találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel. Horváth Csaba, az MSZP budapesti képviselője fogalmazott így pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
„Jobb később, mint soha” – mondta az ellenzéki politikus arra, hogy a kormány hétfőig utal 22 milliárd forintot. Ostoba fenyegetésnek nevezte ugyanakkor, hogy Tarlós István felvetette az agglomerációba irányuló közösségi közlekedés leállítását, szerinte ugyanis ez hatalmas kárt okozna a városnak.
Horváth ehelyett azt várja a főpolgármestertől, hogy többet „ne tárgyaljon sameszokkal”, hanem ha kell, akár feküdjön a kormányfő küszöbére annak érdekében, hogy Orbán Viktor személyesen ígérje meg a BKV kasszájából továbbra is hiányzó 15 milliárd forintot. A szocialista politikus szerint a főpolgármesternek emellett el kell kérnie a késve fizetett állami finanszírozás 376 millió forintos kamatát.
Az MSZP-s politikus szólt arról is, hogy semmilyen indokból nem tartják elfogadhatónak a Városliget „környezetromboló” beépítését, ezért Budapest vezetésére visszakerülve máshol valósítanák meg a múzeumi negyedet. Az MSZP budapesti képviselője megjegyezte továbbá, hogy Orbán Viktor és a Miniszterelnökséget vezető Lázár János összesen 50 ezer panelban élő budapesti család rezsicsökkentését akadályozta meg a panelprogram öt évvel ezelőtti felfüggesztésével.
Kettős emberi mulasztás miatt ütközött a CAF
Tarlós István pénteken egyébként arról is beszámolt, hogy nem műszaki hiba, hanem kettős emberi mulasztás okozta az egyik CAF-villamos november 9-i balesetét, így az érintett típusok szombattól ismét forgalomba állhatnak. A balesetet egy kikapcsolva felejtett berendezés okozta, a CAF-villamosok fékrendszerének nincs konstrukciós hibája – tette egyértelművé, hozzátéve: a gyártó a hasonló esetek megelőzése érdekében egy olyan szoftverfrissítést hajt végre a járműveken, amely a jövőben jelzi a vezetőnek a szóban forgó berendezés működését.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Jó, hogy vannak nekünk.
Őrsi Gergelynél betelt a pohár a fővárosi vezetés bénázása miatt.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
