„Hitlerhez tudnám hasonlítani Aszadot” – budapesti szír ellenzéki a Mandinernek

Szeptemberben láttuk feltűnni a Hír Tévén, ahol szír ellenzékiként mutatták be. Viszont remekül beszél magyarul... 

1981 óta élek Magyarországon, gépészmérnökként végeztem a Műszaki Egyetemen, de aztán más irányt vett a pályám: a Sabina márkájú bikiniket készítjük. Dukai Regina volt egyébként a cég „háziasszonya”. Ingatlanokkal is foglalkozom. 

Akkor mégis mitől és hogyan szír ellenzéki? Ha egyszer ott sincs.

Éppen azért vagyok Magyarországon, mert ellenzéki vagyok. 1990-ben hazamentem, de politikai okokból újra el kellett hagynom Szíriát. Apám is ellenzéki volt, s aki annak számít Szíriában, az nem tud érvényesülni.

Veszélyben volt az élete?

Nem. Viszont állandóan be kellett menni a biztonsági szolgálatokhoz kihallgatásra. Apámat is többször letartóztatták, vallatták. 

Mit tett konkrétan? Tüntetéseket szervezett?

Dehogy. Csak beszéltünk a rendszer ellen. Nem titkoltuk, hogy nem tetszik nekünk Aszadék hatalma. Azt sem volt szabad. 1982-ben volt egy forradalom Hamá városban, amelyet brutálisan levert az öreg Aszad. Hamát gyakorlatilag porig rombolták. Utána csend lett. Amikor meghalt az öreg és a fia átvette a hatalmat, bíztak benne az emberek, hogy majd reformokat vezet be. Aztán kiderült, hogy rosszabb, mint az apja volt. Boltokban, szaküzletekben, taxikban is kötelező kitenni például Aszad fotóját. Mint Észak-Korea. Aztán: minden eseményhez, esküvőkhöz, üzleti tevékenységhez is az Aszad-rezsim biztonsági szolgálatának engedélye szükséges. Aszadék ideje előtt Szíria demokratikus, felvilágosult ország volt, 1963 óta viszont egy kisebbség totális diktatúrája épült ki.

Merthogy Aszadék síiták.

A síitákból kiágazó alaviták. S miközben a nép 7 százaléka alavita csupán, az összes fontos pozíció a kezükben van. A biztonsági erők és a hadsereg vezetősége 90 százalékban alavita. A szunnita többséget elnyomják, pedig a népesség 88 százalékát adja.

Szóval nem az Iszlám Állam, hanem Aszad elől menekülnek a szírek.

Kilencven százalékban ma is előle. Aszadnak vannak vadászgépei, azok bombázták szét az otthonukat, ezért menekültek Törökországba, Jordániában és Libanonba, az országon belüli migrációról nem is beszélve.

„A szírek kilencven százaléka nem az ISIS elől menekül.”

Az az európai narratíva tehát, hogy a migránsok ugyanazok elől menekülnek, akik Párizsban robbantottak, nem igaz?

A szír migránsok közül legfeljebb úgy tíz százalék, aki az Iszlám Állam elől menekül. Ha Európa a szír népnek évekkel ezelőtt segített volna megbuktatni a diktátort, ki sem alakult volna a migrációs gond, ahogy a terrorizmus sem. Az ISIS ma nem létezne. Abban is benne van egyébként Aszad keze. 

De hiszen tőle foglalja a területeket az Iszlám Állam.

Nem. Aszad átadta nekik a területeket. Az ISIS azokat a területeket foglalja el, amelyeket az Aszad ellen harcoló Szabad Szíriai Hadsereg elfoglalt. Aszaddal nem ütköznek. Aztán: nézzék meg, mikorra időzítették a párizsi támadást! A Szíria jövőjéről tartott bécsi találkozó elé egy nappal. Szerintem ez egyértelműen Aszad érdeke és terve volt. 

Az Európába érkező szírek 13 százaléka, a brit muszlimok ötöde kifejezetten rokonszenvez az Iszlám Állammal. Ehhez mit szól?

Ha vannak ilyen mérések, az gond, de ezeket nem láttam. Az Iszlám Állam mindenesetre ugyanolyan diktatúra, amilyen Aszadé. A szír nép nem azért kelt fel, hogy új diktatúra legyen, hanem hogy szabadság és demokrácia.

Nem arról van szó, hogy a túlnépesedés, az aszály rosszabb életfeltételeket teremtett, ezért volt az elégedetlenség, a tüntetések?

A gond Szíriában alapvetően politikai, nem gazdasági. Olajban egymillió hordót exportál Aszad, amely nem megy a költségvetésbe. Van foszfát, van mezőgazdaság. Szíria az egész Közel-Keletre exportál zöldségeket. Fejlett a textilipar, a bőripar és az élelmiszeripar, de a vízzel sincs probléma. Hatalmas lehetőség lenne a turizmusban is, de Aszad sosem támogatta, pedig Szíria civilizációnk bölcsője, számos történelmi emlékkel az Asszír Birodalomból, a római vagy az Omajjád-korból. Ezeknek a lehetőségeknek a megfelelő kiaknázásával kenyeret lehetett volna adni a népnek, ahogy Egyiptomban tették. Aszad és szektája ehelyett szétlopja az országot – ennyiben gazdasági a gond, de erőforrás bőven van annyi ember számára, amennyi Szíriában él.

Mégis ki lenne a demokratikus szír vezető?

Ez a forradalom népi forradalom volt, ezért aztán nincs is vezetője. A népnek elege lett. Várták a pillanatot, amikor utcára tudnak menni. Aztán ez négy éve eljött. A fiatalok, akik nem kaptak állást, tüntetni kezdtek. Akik azt érezték, hogy Szíria Aszad alatt nem az ő hazájuk. 

Csakhogy ha nincs vezető, káosz van. Olyanok erősödnek, mint a jól szervezett helyi Al-Kaida-lerakat, az Al-Nuszra Front. Európából nézve ez sem igen csökkenti a terrorfenyegetettséget. 

A szír nép mérsékelt. Azért léteztek ezek a szélsőséges szervezetek, mert a Nyugat nem segített a népnek. Kellett valaki, aki eséllyel veszi fel a harcot Aszad ellen. Az, akinek megölték a testvérét, az apját, akinek letartóztatták a rokonát, otthonát a földdel tették egyenlővé, csak várta, hogy történik majd valami. Másfél évig várta. Az első másfél évben ugyanis nem volt sem Al-Nuszra, sem pedig ISIS. Közben minden nap száz-kétszáz embert, tüntetőt ölt meg a rezsim különös kegyetlenséggel. A tüntetők meg azt látták, hogy ha ez így marad, mind meghalnak.

Ön is érintett családilag?

A legkisebb öcsémet, Nasszert tavalyelőtt ölték meg. A Szabad Szíriai Hadseregben harcolt. 

Hogyan keveredett a harcokba?

Először tüntető volt, amiért letartóztatták. Kilenc hónapot volt bent. Sokat fizettünk, hogy kiengedjék – egy velejéig korrupt rendszerben szinte minden pénzkérdés. A korrupciót nem is titkolják nagyon. Odabent az öcsémnek minden nap széttaposták a belét. Nagyon betegen jött ki, de harcolt tovább. Próbáltam lebeszélni, de azt mondta, ő márpedig harcol, amíg Aszad el nem bukik. Aztán egy támadásban lemészárolták. Itt élt egyébként Magyarországon tíz évvel ezelőttig, együtt dolgoztunk, ő tartotta a kapcsolatot az orosz vásárlókkal. Remekül beszélt oroszul. Aztán feleséget talált Szíriában, azért ment haza. 

Van még valaki otthon a családjából?

Néhányan, és az ő életük is veszélyben forog. A többiek Németországban vannak, de többen itt is, Magyarországon.

„Figyeljenek meg! Ha én tennék rosszat, akkor pedig fogjanak is meg!”

Robert Fico múlt héten azt mondta, ők megfigyelik a muszlimokat. Itthon érez ilyesmit?

Nem vettem észre. De nem zavar, ha megfigyelnek is. 

Nem lenne felháborodva?

Nem. Figyeljenek meg. Ha én tennék rosszat, akkor pedig fogjanak is meg. Ilyen terroresemények után természetes, hogy minden országnak fontos a biztonsága. 

Az új lengyel külügyminiszter szerint Európában kávézgatnak szír fiatalemberek százezrei, miközben tőlünk várják, hogy megoldjuk hazájuk gondját...

Valahol egyetértek vele, de akik menekülnek, nem akarnak harcolni, épp azért menekültek el.

Ön sem menne?

Ötvenhárom évesen öreg vagyok én már ahhoz. Meg aztán sem az Al-Nuszrához, sem az ISIS-hez nem akarok beállni. Ha viszont lenne egy nyugati erő és a már Európában lévő szírekkel együtt elindulnánk harcolni egy szabad, demokratikus Szíriáért, akkor azért mennék. Az pedig egyértelműen megfordult a fejemben, hogy visszamenjek, ha rend lesz. Üzletember vagyok, üzletileg pedig lehet, hogy jobb lenne nekem otthon. Állítom, hogy akik eljöttek, azoknak nagy része szintén visszamenne, ha rend lenne Szíriában. Tíz év múlva viszont túl késő lesz már.

Szóval nem az európai integrációt kellene erőltetni, hanem meg kellene oldani a visszatérés lehetőségét?

Igen. A megoldás ez lenne, mert ha így marad minden, még többen jönnek majd. További milliók. Az pedig hosszabb távon nem jó senkinek. Tényleg létező kulturális különbségek vannak, ami önmagában nem baj, de ha nagy tömegben érkeznek más kultúrájúak, ha nagyon sokan lesznek, az nem jó sem Európának, sem az érkezőknek.

Ezek szerint támogatja a magyar migrációs politikát?

Az elején többször voltam a külügyminisztériumban. Jól álltak a szír forradalomhoz, kirúgták például a szír nagykövetséget. Ezek jó lépések voltak. A migrációs politikát azért kicsit túlfújták. Merkel azt mondta, gyertek, Orbán azt, ne gyertek. Egyik sem jó. Azzal egyetértek, hogy ne jöjjenek tömegek, de csak úgy, ha Európa segít megoldani az ottani problémát, helyben, Szíriában – ez szent meggyőződésem. 

Érez ellenségeskedést önnel szemben a migránshullám óta?

Semmilyen atrocitás nem ért.

Egyébként összejárnak a szírek Budapesten? Van itt szervezett szír élet?

Már nincs. A forradalom előtt évente egyszer-kétszer találkoztunk. Itt, Budapesten szabad választások voltak, tehát voltam vezetőségi tag is, annak ellenére, hogy Aszadot sosem támogattam. A forradalom után, a nézetkülönbségek miatt már lehetetlen volt összehozni a társaságot. Az Aszad-pártiak és a forradalompártiak már nem tudtak szót érteni itt, Budapesten sem.

Ha már itt tartunk: tegyük fel, leszednék Aszadot. Akkor meg a síiták menekülhetnének, nemde? Sem migrációs, sem humanitárius szempontból nem oldódna meg semmi. 

Öt évvel a forradalom kitörése után Szíria romokban hever. Az emberek, akik ott vannak, elvesztették mindenüket. Van, aki az egész családját. Biztosan lesznek, akit bosszút fognak állni. Ez elkerülhetetlen. Lehet, hogy amikor Aszad megbukik, harcolni kell majd átmenetileg az ISIS ellen is, de ha a radikalizálódás oka megszűnik, veszítenek vonzerejükből a radikálisok is. Állítom: a migrációs gondot is megoldaná, ha Aszad megbukna. Az egész világ beavatkozhat mellette, akkor sem tud már hatalmon maradni egyébként. Rengeteg embert ölt meg. Ebből nem tud már visszajönni. Vegyi fegyvereket vetett be a népe ellen. Leginkább Hitlerhez tudnám hasonlítani. 

„Aszadot leginkább Hitlerhez tudnám hasonlítani.”

Szaddámot leszedték, káosz lett, kifejlődött a mai ISIS iraki szárnya. Kadhafit leszedték, megindult a migránsáradat... 

Szaddámot nem a nép buktatta meg, hanem az amerikaiak, a fanatikus iraki ellenzék pedig aztán káoszt teremtett. Az amerikaiak erre kivonultak és átadták az országot Iránnak. Kadhafi meg... Ott nem is volt forradalom. Volt egy tüntetés, de aztán Sarkozy megdöntötte. Egyértelműen a Nyugat tehet róla, hogy káosz van Irakban és Líbiában. Nem kell exportálni a demokráciát, csupán nem kell támogatni a diktátorokat. Ha a nép megdönti a hatalmukat, azt pedig el kell fogadni. Egyiptomban például volt szabadon választott elnök, Morszi, de nem tetszett a Nyugatnak vagy Izraelnek és hagyták megbukni. 

Egyiptomban a Muszlim Testvériség feljövetelével, Morszi elnökkel megint csak a szélsőségesek erősödtek, nem? 

Szólásszabadság volt. Aztán jött el-Sziszi, megpuccsolta Morszit és diktatúra van újra. Nem értek egyet a Muszlim Testvériséggel, én szekuláris vagyok, de politikai pártot szerveztek, indultak a választásokon. Ha nyernek, a nép választotta őket. Ha nem jók, majd leváltják őket négy év múlva. Szabadon választott pártok nem fognak szobrokat lerombolni, embereket öldökölni, ha viszont újra jön egy diktátor, ott is lesz forradalom, véres háború, milliónyi halottal. 

Miért éppen 2015-ben indult meg a migránsáradat Európa felé? Miért nem évekkel ezelőtt?

Azért, mert Törökország most kezdte lazán kezelni a kérdést. Ha a törökök meg akarták volna fogni a migránsokat, képesek lettek volna rá, csakhogy ők sem tudnak már mit kezdeni a két és félmillió menekülttel. Erdogan próbálta rávenni a Nyugatot, hogy legyen egy biztonsági zóna Szíriában. Nem hallgattak rá. „Akkor szenvedjetek ti is, mint mi.” Ezt látom a dolog hátterében.

Van még lehetőség biztonsági zónákat létrehozni?

Persze. Miért ne lenne? Csak senki nem hallgat Erdoganra. Az orosz beavatkozás ráadásul csak további olaj a tűzre. Putyin mindig támogatta a rezsimet, az első pillanattól fogva fegyverekkel is, de most már az orosz hadsereg avatkozik be Aszad mellett. Az első másfél évben egyvalakit nem támogatott senki: a szír népet. Ha megtették volna, megbukott volna Aszad. 

Az évezredes síita-szunnita ellentét lényege, hogy a síiták Ali leszármazottait tekintik Mohamed utódjának, önök, szunniták meg nem. Milyen nagy most a feszültség?

A muszlimok kilencven százalékát adó szunniták és a síiták közötti ellentét akkor lett érzékelhető a mindennapokban, amikor Khomeini ajatollah átvette a hatalmat Iránban. Khomeini fanatikus síita forradalmat indított, amelyet exportálni akart az összes arab országba, főleg Irakba, ahol a síita szent helyek találhatók. Emiatt tört ki az iraki-iráni nyolc éves háború, azóta van feszültség tehát a két irányzat között. 

Nem lehet azért a síitákra kenni a terrorizmust: az Iszlám Állammal éppen a szunnita fanatizmus mutatja meg magát. 

Ez igaz, de kik segítették ezeket a fanatikusokat? Kik pénzelték a mudzsahedeket Afganisztánban, ezzel életre segítve a későbbi Al-Kaidát és a tálibok uralmát? Az Egyesült Államok. Fegyverrel és pénzzel a szaúdiak és ők támogatták őket még a szovjetek ellenében. Az ISIS-t nem tudom, melyik biztonsági szerv találta ki és működteti, de csak használják az alkalmazottakat, az agymosott fiatalokat. Miközben az iszlám szerint sincs nagyobb bűn a gyilkosságnál. 

Akkor azért nem bűn, ha az illető szent dzsihádban teszi, sőt.

De mikor van dzsihád? Akkor mondjuk, ha megtámadnak, ha el akarják foglalni az országodat. Az nem dzsihád, hogy ártatlan, békés emberek között sétálsz és felrobbantod magad. Ez öngyilkosság. Tehát bűn. 

Ön elmondott egyfajta iszlám-értelmezést. Más meg másképp értelmezi, ráadásul az ISIS-nek területe van, magát államnak hívja és van vonzereje is.

Hiába nevezi magát annak, én nem ismerem el, hogy az Iszlám Állam valóban iszlám állam. Iránt sem ismerem el annak.

És a szunnita Szaúd-Arábiát? Az is diktatúra, nemde?

Szaúd-Arábia diktatúra, én pedig a demokrácia pártján vagyok. A vahabizmus az iszlám szélsőséges irányzata, én pedig a mérsékelt iszlám híve vagyok. De Szaúd-Arábia sokat tesz a terrorizmus ellen, ezt is látni kell azért. Az ISIS-re visszatérve pedig: én muszlim vagyok, tudom, mi az iszlám. A Párizsban született másod-, és harmadgenerációs terroristák viszont gyakran még arabul sem tudnak. Franciául beszélnek. Jön aztán valaki, azt mondja, ő a sejk, elmondja, mi az iszlám, ők meg elhiszik neki, hiszen el sem tudják olvasni a Koránt. Én tudom, mi van benne. Nincs benne, hogy robbants. Az viszont igen, hogy az öngyilkos pokolba megy. 

„Én tudom, mi van a Koránban. Nincs benne, hogy robbants. Az viszont igen, hogy az öngyilkos pokolba megy.”

Egy dologban síita, szunnita is egyetért: Izraelt el kell törölni. Ön szerint is?

Voltak zsidók korábban nem csak Palesztinában, de Damaszkuszban, Bagdadban is. Kereskedő nép, semmi gond nem volt velük. Amióta van Izrael, azóta van gond. Eljöttek Európából és elkezdték az arabokat kidobni a saját otthonukból. Nem látom, Izrael miként marad meg hosszú távon az arab tengerben. Nem azt mondom, hogy legyen háború. Ne legyen erőszak. De legyen demokrácia. 

Az erőszakmentességhez nemigen tesz hozzá a Hamász, a késeléses és robbantós merényletek...

Ezek gondok, valóban. De amikor valakinek volt tíz hektárja, majd azt elkobozták tőle, lerombolták az otthonát, megölték egyik-másik családtagját, az nem fog egyhamar megnyugodni. Ha demokrácia van, ha minden állampolgár egyenlő, ilyesmi akkor nem történik. Zsidók, keresztények, muszlimok együtt kell, hogy éljenek, azt kell érezniük, hogy egyenrangú polgárai az országnak. Nemzettudatra van tehát szükség. Ott van Amerika és Kanada. Nagy országok, amelyekben együtt tud élni rengeteg vallás, rengeteg nemzetiség, rengeteg kultúra. Miért? Azért, mert demokrácia van. Amikor érzed, hogy ez a saját hazád és ugyanannyit érsz, mint bárki más, nem kezdesz el sem késelni, sem robbantgatni. 

***

Fotók: Földházi Árpád.