Nincs szükség a Volán-társaságok és a MÁV összeolvasztására

2015. október 12. 13:27

Ma Budapesten minden utasnak természetes, hogy ugyanazzal a bérlettel utazik a metrón, a buszon és a villamoson. Az is természetes, hogy egy helyen keresik ezek menetrendjeit. Az egész egy nagy, egységes rendszerként működik. Azt kell célul kitűzni, hogy ez országos szinten is így működjön a MÁV és Volán között.

2015. október 12. 13:27
Vitézy Dávid
Vitézy Dávid

– Számos alkalommal jelentette be a közlekedésért felelős minisztérium, hogy a vasút az elsődleges, a közút ezt kiszolgálja, csúnya szóval »ráhord«. Mi lett az eredménye ezeknek az intézkedéseknek?

– Sajnos nem sok. Székesfehérvár és Budapest között most újították fel a vasúti pályát, vadonatúj motorvonatok közlekednek, európai színvonalú szolgáltatást kapnak az utasok a menetrendek terén is. A vonalra és a járművekre fordított uniós és hazai források meghaladják a 100 milliárd forintot. De miközben naponta 65 kiváló vasúti járat közlekedik ezen a szakaszon, a Volántársaságok ezzel párhuzamosan 51 buszjáratot indítanak. És mind a két szolgáltatást az állam az adófizetők pénzéből támogatja. Mi ennek az oka? Az, hogy Székesfehérváron – mint számos megyeszékhelyen és más városban – másutt van a vasútállomás és a buszpályaudvar. Az állami szereplők tehát közpénzből egymással versenyző szolgáltatásokat tartanak fenn – ez minden, csak nem hatékony. Ma nincs olyan szervezet, amely kellő felkészültséggel bírna, és képes lenne a megrendelő erejével eldönteni, hogy hatékonyabban kell elkölteni a közpénzt.


– Kinek lenne a feladata, hogy ezeket az érdekellentéteket is tartalmazó ügyeket elrendezze és az egységes szolgáltatást megteremtse?
 
– A Volánok szerződéseinek lejártával és az egyre több szolgáltató megjelenésével megkerülhetetlennek látszik az, hogy a nagy szolgáltatók feletti szinten kell létrehozni – akár a meglévő, de valós hatáskör nélküli háttérintézmények bázisán – egy megrendelő szervezetet, amely szakmailag kompetens, rálátása van a forgalomszervezési részletekre is, és amely felépíti a teljes tarifa, menetrendi és utastájékoztatási, jegyvásárlási közösséget a MÁV, a Volán és akár a helyi közlekedési rendszerek között.

– Lázár János a már idézett bejelentésekor arról is beszélt, hogy akár teljesen össze kellene olvasztani a MÁVot és a Volánokat. Nevezték ezt MÁVAUTkoncepciónak is a szakmában, mert valaha, a két világháború közt a MÁV »melléküzemágként« indította el a közúti szolgáltatását. Ezt a lehetőséget is megvizsgálta a javaslatában?
 
– Sokféle intézményi modell lehet. A nagy szervezetek integrációja ugyanakkor rendkívül idő és költségigényes folyamat. Az utas szempontjából nem a szolgáltatók szervezeti struktúrája a lényeges, hanem a menetrendi és tarifaközösség, a szolgáltatás egységessége. Adottságnak kell feltételezni, hogy állami és piaci vállalkozások együttműködnek, a fontos az, hogy beilleszkedjenek az egységes működési modellbe, és legyen a szolgáltatásaik felett állami ellenőrzés. A meghatározó a megrendelői szerep, olyan szabályozási lehetőségekkel, amelyek mondjuk anyagi érdekeltséget teremtenek a szolgáltatóknál – és azon belül is, a vezérigazgatótól a járművezetőn át a karbantartási vezetőig – a menetrend betartására, a színvonal emelésére. A közösségi közlekedési rendszer ma úgy működik, mintha a bankszektorban nem lenne bankfelügyelet – ez kizárólag állami bankok mellett is veszélyes volna, de magánszereplők megjelenése esetén az ügyfelek számára elképzelhetetlenül kockázatos.
 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!