Kína légibemutatón sokkolta a világot: Amerikának van mitől tartania
Peking közölte az egész világgal, hogy nem véletlenül az Egyesült Államok első számú kihívója.
„Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek” – állította André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője. A Mandiner birtokába jutott, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi non-paper viszont rávilágít: nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt az amerikai fél a magyar kormánytól (például a reklámadó eltörlését). A nem a nyilvánosságnak szánt, parancsoló hangnemű iratban egyetlen szó sem esik Vida Ildikóról és a NAV-ról, noha a dokumentum már a kitiltási botrány kirobbanását követően született.
A VS.hu értesülése szerint az Egyesült Államok a migrációs válság lecsengésével újra beolvasna a magyar kormánynak. Az éppen egy éve kirobbant kitiltási ügy néhány hónapos nyílt csatája után, főleg pedig Colleen Bell nagykövet érkeztével ugyanis enyhülni látszott a magyar-amerikai viszony – a kamerák számára legalábbis. A Mandiner értesülései szerint ugyanakkor a háttérben korántsem ért véget a nyomásgyakorlás, sőt, eredményre is vezetett néhány kérdésben.
S hogy milyen az, ha az amerikaiak nyomást gyakorolnak?
Megmutatjuk, mégpedig egy eddig sosem látott non-paper formájában, amelyben az amerikai fél kemény parancsokat osztogat a magyar kormánynak, ezzel nagyjából cáfolja is azokat a szemérmes, nyilvánosságnak szánt szövegeket, amelyekkel az amerikai diplomácia gyakran él.
Csak a közös értékek
Az amerikai elnökségéért induló demokrata Hillary Clinton bizalmasa és adománygyűjtője, a 2013-ig budapesti nagykövet Eleni Kounalakis például könyvet írt Madam Ambassador címen, amelyet saját bevallása szerint is egyeztetett a State Department-tel. A Washington Monthly-ban megjelent írásában Kounalakis hangsúlyozza, hogy bár Hillary Clinton „érdeme” is Orbán megfékezése, nem közvetlenül az amerikai külügy korlátozta a magyar kormányt. Ők csupán hozzájárultak ahhoz, hogy ezt maguk a magyarok megtehessék.
Ezt a fügefalevelet tényleg örömmel használja az amerikai diplomácia.
Tavaly december 4-én egy, a Heti Válaszban megjelent interjúban André Goodfriend, az amerikai nagykövetség akkori ügyvivője is így fogalmazott:
„Mi pedig csupán a közös értékekről beszélünk. Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni. A közös értékekről beszélni pedig teljesen helyénvaló egy országban, amely értékekre épülő szervezetekben partnerünk és szövetségesünk.”
A Mandiner birtokába került dokumentumból ugyanakkor az derül ki, hogy nagyon is megmondták, milyen törvényeknek kellene vagy nem kellene lenniük Magyarországon.
Egy másik „fecni”
Az aláírás és pecsét nélküli forma, amelyben nyíltabban, a diplomáciai udvariassági körök nélkül tudják közölni a felek azt, ami a szívüket nyomja, tavaly november óta ismert a szélesebb magyar közönség előtt. 2014. november 6-án ugyanis egy másik non-papert adott át a magyar külügynek az amerikai követség egyik megbízott diplomatája. Akkor már javában zajlott az október 17-én kirobbant kitiltási botrány, éppen ezért is lett jelentősége annak a papírnak. Miután Goodfriend arról beszélt, hogy korrupció miatt kitiltottak magyar állami vezetőket az Egyesült Államokból, a magyar kormány bizonyítékokat és bővebb tájékoztatást követelt. Az amerikaiak a november 6-án átadott non-paperrel válaszoltak.
„Fecni” - fogalmazott akkor Orbán Viktor. S valóban: a dokumentum nem bizonyítékokat tartalmazott, hanem egy kétoldalas felsorolást arról, hányszor szóltak már az amerikaiak, hogy valami nem stimmel a NAV-nál. Azt a non-papert a kormány nyilvánosságra is hozta.
6/27
Nem úgy a másikat, amelynek kemény, törvénymódosításokra is vonatkozó részletes követeléseit most közöljük.
Ezt a non-papert tehát 2014. október 21-én kapta meg a magyar fél – csupán három nappal azután, hogy Goodfriend beleállt a kitiltási ügybe. Érdekes módon mégsem szerepelnek benne NAV-os történetek, gazdaságiak is csak a döntéshozatal módjára vonatkozó általános elvárásként.
A kemény nyomásgyakorlás ugyanakkor jól látható a 6 témakörbe rendezett 27 erős ajánlásból – ha tetszik, parancsból –, s hogy meggyőződjünk ezek valódiságáról, a lehető legnagyobb körültekintéssel jártunk el. Már tavaly értesültünk a dokumentum létéről, mégpedig washingtoni forrásból. Később budapesti forrásaink is megerősítették, hogy létezik az irat, majd amikor megszereztük a szöveget, eredeti forrásunk felismerte benne azt, aminek létéről annak idején beszámolt. Még erősebb érv a valódiság mellett, hogy a példány, amelyet megszereztünk, tartalmazza a magyar kormánynak a válaszadáshoz készített vázlatait is. Amerikai diplomatákat is megkerestünk a dokumentummal – a non-paper valódiságát ők sem cáfolták.
Változhat az egyházi és a választási törvény
Colleen Bell nagykövet érkezése után tehát a nyilvánosság számára javulni látszott a magyar-amerikai viszony - Bell az Origónak adott interjújában a határkerítést sem kifogásolta például -, ám a színfalak mögött értesüléseink szerint tovább folytatódott a nyomásgyakorlás. Nem is teljesen eredménytelenül: a két ország kapcsolatát közelről figyelő forrásaink szerint két kérdésben változtatásokra is hajlandó a magyar kormány. Ilyen az egyházügyi törvény, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van – aszerint pedig a jövőben a bíróságok dönthetnének az egyházi státuszról. A másik a választójogi törvény – a kormány hajlamos lehet meghallani az amerikai kritikákat, és az EBESZ ajánlásai szerint módosítani a jogszabályt. Ez utóbbi követelés már az egy évvel ezelőtti amerikai non-paperben is szerepelt.
Itt van tehát a dokumentum tartalma saját fordításunkban, majd utána angol eredetiben is:
Civil társadalom:
– Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását és megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen, a dokumentumok és IT-eszközök (és egyéb lefoglalt tulajdon) visszaszolgáltatását az ellenőrzött szervezeteknek, valamint a felfüggesztett adószámok azonnali visszaállítását!
– Tegyék közzé az interneten az összes információt a civil szervezetek KEHI-ellenőrzéseiről és a hatósági vizsgálatokról annak érdekében, hogy azok hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára!
– Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok és a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát!
– Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen!
– Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek számára!
– Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti!
– Biztosítsák, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön, pártatlan testülettel és egyértelmű iránymutatásokkal a támogatásokra és értékelésekre vonatkozólag!
Társadalmi nyitottság – adjanak közpolitikai szerepet az ellenzéknek és más nem fideszes szereplőknek (erősítve a fékek és ellensúlyok rendszerét):
– Állítsanak fel független, a téma szakértőiből, nem pedig politikai kinevezettekből álló felügyelő testületeket, teret engedve az ellenzék jelölési jogának is!
– Az Alkotmánybíróság kinevezési gyakorlatát vissza kell állítani a 2010 előttire, ad hoc bizottsággal, amely a pártok kétharmadának egyetértésével választ!
– Világosan meghatározott és átlátható eljárások legyenek a közérdekkel összefüggő kérdésekben, értelmes konzultációval és az összes érintett szakértő, valamint érdekelt bevonásával!
– Jogalkotási folyamat: építsenek be meghallgatásokat, vitákat, értelmes konzultációt az adott téma szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel, és adjanak lehetőséget a módosításokra!
– Fogadjanak el törvényt, amely biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalások és egyéb közügyek kapcsán hozott döntések átláthatóan, érdemi civil hozzászólásokat figyelembe véve születnek, reális lehetőséget és elegendő időt adnak a nyílt vitának és a visszajelzésnek!
Média:
– Vonják vissza a reklámadót, amely diszkriminatív és piactorzító!
– Az állami hirdetési költségvetését egyenletesen osszák fel a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák!
– Minden pártnak legyen képviselete a Médiatanácsban, rövidítsék le a mandátumokat!
– Töröljék el a rágalmazás, becsületsértés büntetőjogi szankcióit, ez legyen polgári ügy!
– Töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést ad a Médiatanácsnak!
– Távolítsuk el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket!
– Ösztönözzék a sokszínűséget tulajdonosi szempontból és a bemutatott nézetek szempontjából is!
– Alakítsák át a közmédia menedzsmentjét és finanszírozását és mentesítsék a közmédiát a tartalomra vonatkozó politikai nyomás alól, ezáltal is elősegítve a függetlenséget!
– Biztosítsák a Médiatanács politikai függetlenségét!
Választások:
– Hajtsák végre az EBESZ / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását, többek között: módosítsák a választási törvényt úgy, hogy a választási bizottságokat széleskörű politikai konszenzus övezze!
– Legyenek biztosítékai az állam és a párt egyértelmű szétválasztásának! „Kampányfinanszírozás”.
Bíróságok és közigazgatási szabályok:
– Érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani!
– Szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát!
Alkotmány:
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!
– A megfelelő ügyeket vegyék ki a sarkalatos törvényekből és helyezzék át törvényi szintre!
Civil society:
– End harassment and intimidation of independent civil society, including by ceasing investigations, audits, and raids of organizations receiving European Economic Area-Norway grant funds and Swiss funds, returning seized documents and IT-equipment (and other seized property) to reided and audited organizations, and immediately reinstating suspended tax licenses.
– Publish online all information of KEHI audits and government investigations of NGOs in order to make it available to the public.
– Publicly promote civil society, human rights, checks and balances, and unrestricted space for political opposition.
– Allow civil society to operate freely and independently.
– Broaden incentives for private and corporate donations to NGOs.
– Require meaningful input from an inclusive sprectrum of civil society and the business community in public policy development and implementation, including on human rights, equality, and transparency in government.
– Ensure unbiased and transparent functioning of National Cooperation Fund with nonpartisan board and clear guidelines for grants and evaluations.
Inclusiveness – give opposition and other non-Fidesz loyalists a role in public policy (enhances checks and balances):
– Require oversight bodies to be made up of independent subject matter experts rather than political nominees, and that a certain number of slots be reserved for appointment by opposition.
– Constitutional Court appointment process should revert to pre-2010 ad hoc committee requiring agreement of two-thirds of the parties.
– Implement clearly defined and transparent procedures requiring issues of public interest to be addressed through meaningful consultation and input from all relevant experts and stakeholders.
– Legislative process: Build in hearings, debates, meaningful consultations with subject experts and civil society, and opportunities for amendments.
– Pass law that ensures long-term economic commitments and other matters of public interest are decided with transparency, substantive public input, and realistic opportunity and sufficient time for open debate and feedback.
Media:
– Rescind advertising tax, which is discriminatory and market-distorting.
– Require that state advertising budget be distributed evenly across major media outlets rather than to outlets aligned with the government party.
– Require all-party representation on media council and shorten terms.
– Amend legislation on criminal penalties for libel, including to rescind all criminal penalties for defamation and make it a civil matter.
– Remove media council's ability to levy fines and penalties for unbalanced coverage, which gives media council excessive control over content.
– Remove regulations that allow state broadcasters to run campaigneads but oblige commercial media to run ads for free.
– Incentivize diversity in ownership and pluralism of views in media.
– De-consolidate management and funding of public media and shield public media outlets from political pressure on content, to encourage independence.
– Ensure the political independence of the media council.
Elections:
– Implement all OSCE/ODIHR election recommendation, including: Amend law to ensure election commissions enjoy broad political consensus.
– Put in place safeguards to ensure a clear separation between the state and party. „Campaign finance”.
– Courts and administrative rules
– Rescind law that civil servants can be dismissed without justification.
– Strictly enforce prohibitions of political pressupure of influence on judges.
Constitution:
– Reinstate the right of Constitutional Court to rule on substantive constitutionality of proposed amendments to the Fundamental Law.
– Reinstate the right of Constitutional Court to use jurisprudence from 1990-2011 as case law.
– Move appropriate matters from cardinal laws into regular statutes.