Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök magyarországi látogatását bírálta a miniszterelnök, Zoran Milanović. Milanović szerint az elnöknek otthon kellett volna maradnia, hogy megünnepelje Horvátország függetlenségének 24. évfordulóját. Grabar-Kitarović szerdán az M1-nek nyilatkozva közvetve bírálta a horvát kormányt, mikor azt mondta: felkészületlenek voltak a migránsullámra.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőnek nem kellene most Magyarországon tartózkodnia, itthon kellene lennie, amikor Horvátország a függetlenség 24. évfordulóját ünnepli – mondta Zoran Milanović horvát kormányfő csütörtökön Zágrábban. A miniszterelnök a parlament ünnepi ülése után nyilatkozva méltatta az október 8-i évforduló jelentőségét, majd élesen kritizálta az államfőt, amiért az jelenleg külföldön tartózkodik.
Beszélt arról a horvát különvonatról is, amely szeptember 18-án 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett Magyarországra, a magyarbólyi vasútállomásra, és amely október 8-án délelőtt visszatérhetett Horvátországba. A magyar Kormányzati Információs Központ csütörtökön az MTI-nek eljuttatott közleményben azt írta: a horvát elnök kérésére a kormány úgy döntött, hogy a vonatszerelvény visszatérhet a szomszédos országba. Milanović viszont úgy véli: ez nem a horvát államfő érdeme, erről már egy hete megállapodott a magyar és a horvát rendőrség vezetője Letenyén.
Milanović szerint a magyarok „ellopták” a Horvát Vasutak (HZ) tulajdonát, amiért a társaság kártérítést fog követelni. Ha már a „visszaadásról” van szó, akkor szerinte arról kellett volna inkább beszélgetni, hogy „mikor adják vissza az INA olajipari vállalat irányítási jogát”. Milanović úgy fogalmazott: „én a kétoldalú igazságügyi együttműködésről tárgyaltam volna, arról, hogy a Mol elnöke a horvát bíróság jogerős ítélete szerint 10 millió euróval vesztegette meg a volt horvát kormányfőt, hogy a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett” – hangoztatta.
A Mol számos alkalommal visszautasította a volt horvát kormányfő, Ivo Sanader perében elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat. A horvát alkotmánybíróság az idén júliusban hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó jogerős ítéletet és újratárgyalást rendelt el az ügyben.
A migránsválsággal kapcsolatban Milanović ismét kijelentette: Horvátország nem fog kerítést építeni. „Könnyű felhúzni egy drótkerítést, Horvátország két hét alatt elkészülne vele, de én nem akarok ilyen Európában élni” – mondta. Milanović szerint szögesdrótot húzni két európai uniós tagállam közé „nem normális dolog”, s úgy marad majd fenn a történelemben, mint a 21. század legnagyobb „gyalázata és szégyene”. A horvát kormányfő kifejtette: Magyarország és a budapesti politikai elit olyan játékot játszik, amely neki emberileg nem tetszik és amely ellen szavakkal fog harcolni. Ez nem Európa – mondta. „Nem akarom, hogy ilyen schengeni térséghez csatlakozzon Horvátország” – tette hozzá.
Zoran Milanović szociáldemokrata miniszterelnök és a jobbközép konzervatív párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által jelölt Kolinda Grabar-Kitarović államfő között Grabar-Kitarović januári beiktatása óta feszült a viszony, és a november 8-ra kiírt parlamenti választások miatt még feszültebbé vált. Az államfő szerdán magyarországi látogatása során az M1-nek is nyilatkozott, és azt mondta: országa felkészületlen volt a migránshelyzetre, a horvát rendszer összeomlott a menekülthullám megérkezésekor.