Nagy bajban Magyar Péter, még Török Gábor szerint is nagy siker volt Orbán Viktor washingtoni látogatása

„Orbán Viktor és pártja számára az elmúlt másfél évben nem sok olyan sikeres nap volt, mint a tegnapi.”

Kormánypárti képviselők által benyújtott határozatai javaslat a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítaná november 15-ét. Az indoklás szerint a szórványmagyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a Magyar Szórvány Napja kiemelné ezeket a közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra.
A Magyar Szórvány Napjává nyilvánítanák november 15-ét fideszes és kereszténydemokrata országgyűlési képviselők, az erről szóló határozati javaslatot hétfőn nyújtották be a parlamentnek. A parlament honlapján közzétett dokumentum rögzíti: az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja. A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
A javaslat indoklásában felidézték, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává, hiszen Erdély aranykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a – ma már szórványterületen található – Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon a szórvány napját - jelezték.
Kitértek arra is, hogy a nemzet fogyása a leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórványmagyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket – írták, hozzátéve: a Magyar Szórvány Napja kiemelné ezeket – az olykor háttérbe szoruló – közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra. Mint hangsúlyozták: a mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak, otthonaikból kilépve asszimiláló környezetbe lépnek át akár a Magyarországgal szomszédos, akár távolabbi országokban. A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi, anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük van a magyar környezet fenntartásában.