MNB: a jövőbe történő befektetés nem pazarlás

A jövőbe történő befektetés nem pazarlás – reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Volner János, a Jobbik alelnökének kritikájára. Volner János pénteki sajtótájékoztatóján a fideszes politikusokat jellemző értékválságnak nevezte, hogy a kormány „állítólag” nem tud 150 milliárd forintot elkülöníteni a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazására, miközben a Magyar Nemzeti Bank a Pallasz Athénéről elnevezett alapítványokba 160 milliárd forintot „présel bele”. Ezt az összeget luxuskiadásokra, például kastélyvásárlásokra fogják elkölteni, de ezzel párhuzamosan a jegybank egy másik, 90 milliárd forint értékű, hasonló célokat szolgáló programot is indított – mondta a képviselő.

A jegybank hétfői közleményben kifejtette: az MNB a korábbi, veszteséget prognosztizáló előrejelzésekhez képest immáron harmadik éve működik nyereségesen, ami lehetővé teszi – a jegybanktörvény rendelkezéseinek megfelelően – a gazdaságpolitika támogatását, elsősorban és kiemelten a közgazdasági felsőoktatás megújításával és fejlesztésével. A célok megvalósítása során a jegybank értéket teremt és hozzájárul a nemzeti vagyon gyarapításához is – teszik hozzá.

A közlemény felidézi: a jegybank a 2012 decemberében előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett 2013-at és 2014-et is több tízmilliárdos nagyságrendű nyereséggel zárta, amivel a költségvetés mentesült a veszteség megfizetésének terhe alól. A nyereséges működés idén is folytatódott. 

A jövőt az oktatáson keresztül lehet megnyerni, ezért a gazdaságpolitikai célok megvalósulásának támogatását az MNB az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a közgazdászképzés és pénzügyi oktatás rendszerének megújításában és fejlesztésében, a tudományos tevékenység, a pénzügyi ismeretterjesztés támogatásában látja – fejti ki közleményében a jegybank. 

Az MNB ennek érdekében indította el „a felelős gazdálkodással elért nyereség terhére” oktatási programjait, így többek között 2014-ben Pallasz Athéné közgondolkodási programját, társadalmi felelősségvállalási programját, és e célok infrastrukturális kereteinek megteremtése érdekében vásárolt ingatlanokat. 

Az oktatási célok megvalósítása érdekében hozták létre a Pallas Athéné alapítványait, amelyek a rendelkezésre bocsátott tőkének csak a hozamát használják fel. Az alapítványok irányításáért és működtetéséért járó tiszteletdíjukat a jegybanki tisztségviselők jótékony célokra ajánlják fel. 

A közlemény kitér arra is, hogy az MNB a közgazdasági oktatás megújításának érdekében – a saját kezdeményezések mellett – együttműködik oktatási intézményekkel is, ezek közül kiemelkedik a Budapesti Corvinus Egyetemmel kötött megállapodás, amelyben közös szakmai projektek, valamint önálló jegybanki tanszék felállítása is szerepel. 

Az MNB szerint azzal, hogy az oktatási programok megvalósításának helyet biztosító épületek az MNB, illetve az alapítványok tulajdonába kerülnek, a nemzeti közvagyon gyarapodik, a korábban külföldre kerülő bérleti díjak, profit itthon marad, az ingatlanok pedig az évek óta tapasztalható állagromlás és pusztulás helyett használatba kerülnek és megújulnak. „Történik mindez úgy, hogy a vásárlásokra a jegybank nem költ adóforintokat” – teszik hozzá.

„Az MNB meggyőződése szerint nem az ingatlanok megvásárlása a luxus, hanem az, ha azok haszna külföldre vándorol, illetve ha nemzeti kincseinket veszni és pusztulni hagyjuk” – írja közleményében a jegybank.