Martonfai polgármester: Oldja meg az USA a menekültkérdést!

2015. augusztus 08. 10:43

Aki felborította a Közel-Keletet, az viselje is ennek következményét, véli a Lánchíd Rádiónak nyilatkozó martonfai polgármester annak kapcsán, hogy a Baranya megyei település határába menekülttábort tervez a kormány. Bosnyák Attila András szerint a környező nagyobb települések is rosszul járnak majd.

2015. augusztus 08. 10:43

„A migránsok problémáját pedig oldja meg az, aki háborúival okozta, és aki mindebből anyagi hasznot szerzett – az Egyesült Államok, amely elég nagy ország, hogy letelepítse őket” — mondta Bosnyák Attila András, a Baranya megyei Martonfa község polgármestere a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. A település akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült: a kormány menekülttábort létesítene Martonfa határában.

A környező városok szívják meg

A napok óta tiltakozó polgármester szerint nem csak a martonfaiak, hanem a környező települések is megszenvedik majd a martonfai menekülttábor negatív hatásait. Bosnyák azt is sérelmezi, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül, a fejük felett döntött arról, hogy menekülttábort alakít ki a Baranya megyei község mellett. 

„Nem is Martonfa problémája lesz ez, hanem a környező nagyobb településeké, ahová majd járnak ezek az emberek. Elvileg ezer főre tervezték a tábort, de én ebben nem bízom. (...) Több ezer ember, ha ki-be mászkál, mert nem gondolom, hogy nem fognak elmenni bevásárolni, nem fognak elmenni körülnézni. Több ezer kilométert gyalogoltak, nekik az a tíz kilométer semmi. Szögezzük le: a mellettünk lévő nagyvárosok lesznek az elsődleges célpont” — mondta a rádiónak a polgármester.

Oldja meg Amerika

Bosnyák attól tart, hogy a menekültekkel együtt nem tisztességes emberek is beszivárognak a potenciális táborba. „Aki felborította a Közel-Keletet, az viselje a következményeit ennek! Én őszintén megmondom, hozzájuk vinném el az összes embert. Gazdaságilag hatalmas hasznot hajtottak maguknak, és utána meg ránk sózzák Magyarországra meg Európára ezeket az embereket. Ők tehetnek az egészről” — mondta a Lánchíd Rádiónak a martonfai polgármester.

Összesen 150 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
liberálzöld.
2015. augusztus 09. 17:15
Ha lenne a fecsuti suttyónak némi esze (vagy inkább szándéka), akkor az osztrák határ közelébe építene menekülttáborokat. Nyitott táborok, a migránsokat odaszállítani emberbaráti kötelesség lenne. Aztán éjszaka - csodák csodája - szépen kiürülne sz összes tábor.....
csuka
2015. augusztus 09. 07:02
A FIDESZ az eddigi legkártékonyabb és legmocskosabb, posztbolsevik népirtó kormány, amiről az SZDSZ csak álmodott ezek a hazaárulók beteljesítik. CSAK A FIDESZ(DSZ) HAZAÁRULÓ MAFFIA !
választópolgár
2015. augusztus 08. 23:39
Figyeljük meg hogy a szomszédos olajmilliárdos arab országok EGYÁLTALÁN NEM FOGADNAK BE bevándorlókat. Pedig úsznak a pénzben kacsalábon forgó menekülttáéborokat tudnának létrehozni, de ezek usa érdekeltségek és az usa a cia segítségével európa felé hajtja a bevándorlókat. Megbünteti az usa az eut ha nem fogadja el a szabadkereskedelmi egyezményt, többek között. Az usa érdeke egy legyengített európa, pincsikutyaként használt nátó tagokkal felkészülve az oroszok elleni támadásra.
korona
2015. augusztus 08. 20:55
(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------- EREC IZRAEL Raj Tamás: 100+1 jiddis szó 34. Erec Különös kifejezéshez érkeztünk tanulmányaink során. Az erec szó voltaképpen héber eredetű: földet, országot jelent. Csakhogy bizalmas szóhasználattal - vagy nagy kezdőbetűvel írva - mindig Izrael országát értjük alatta. (Voltaképpen a héber Erec Jiszraél vagy a jiddis Erec Jiszróel sajátos rövidítése ez.) S éppen az a különös, hogy kizárólag a magyar vagy magyar származású zsidók élnek vele, akár jiddis, akár magyar nyelvű szövegkörnyezetben. (A mai héberben mindig a névelős változat jelenti Izrael földjét: Haárec = az Ország, ahogyan a magyar ember is megkülönbözteti az Alföldet minden más alföldtől.) Érdekes, hogy ez a szó a Bibliában is csupán szókapcsolatban, névelővel vagy jelzős szerkezetben (pl. “tejjel-mézzel folyó ország”) jelöli Izraelt, önmagában sohasem. Illetve a Tórában egyetlen-egyszer mégis előfordul az erec szó, bár nem valószínű, hogy a fenti értelemben. Ézsau történetében olvassuk, hogy elhagyja testvérét, Jákobot és ősei földjét: Vajélech el-Erec (= elment egy országba). A legnépszerűbb zsidó bibliamagyarázó, RÁSI (teljes nevén Slomó Jichakí, Troyes, Észak-Franciaország, 1040— 1105) hozzáfűzi: Ézsau azért indult el, hogy “letelepedjen bármely országban, ahol csak otthonra találhat”. Vajon az Erec szó használata is a magyar zsidóság asszimiláns törekvéseiről árulkodik? Ugyanakkor kétségtelen, e szó hallatán minden magyar zsidó szíve is erősebben ver: mintha Izrael országa (Erec) a mienk volna. Amikor végre 46 éves koromban (életemben először) megkaptam a nyugati útlevelet, én is Keletre, Izraelbe zarándokoltam. Útközben, a repülőgépen arra gondoltam: hány ősöm álmodott arról, hogy egyszer majd eljut Erecbe, de ez sajnos nem adatott meg számukra. Vajon az ő érdemüknek, tisztaszívű álmaiknak köszönhetem-e, hogy ebben a jutalomban részesültem? Minden zsidó szívében ott rejtőzik egy darab Jeruzsálem - szokták mondani. S valóban, Izrael öröme és gondja visszhangra talál mindannyiunk lelkében. Nem véletlen, hogy a Szochnut által kiadott, mellesleg a legnagyobb példányszámú magyar nyelvű zsidó lap az Erec nevet kapta... Jól emlékszem, az ötvenes-hatvanas években milyen nagy lelkesedést keltett pesti és vidéki zsidó körökben, ha valami hírt kaptunk Erecből. (Turisták még nemigen jártak errefelé.) Kézről kézre járt minden képeslap, könyv és újságkivágás, a zavaróállomásokon véletlenül átsugárzó Kol Jiszraél-híradás hatására szinte feléledtünk kényszerű fásultságunkból. A szegediek (dr. Szőnyi Sándorné nyelvi leleményével) Zs-vitaminnak nevezték az ilyesmit... "A csodák hat napja" - ezt a címet viseli a hatnapos izraeli háborúról szóló egyik ismert kiadvány. Ám Izrael Állama közel félévszázados története során szinte nem múlt el egyetlen olyan nap sem, amelyen ne történt volna valamilyen “csoda”. S a legnagyobb csoda maga Erec, a zsidó nép, amely kétezer esztendő múltán - a történelemben példa nélküli módon - meg tudta újítani nyelvét és országát. Dávid Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének szavai szerint “aki Izraelben nem hisz a csodában, az nem realista”... Kevesen tudják, hogy Izrael Állam eszmei előkészítői jórészt Budapestről származnak. Herzl Tivadar (1860-1904) a Dohány utca és a Wesselényi utca sarkán, a mai Zsidó Múzeum épülete helyén állt bérházban látott napvilágot. Legfőbb harcostársa, művének folytatója, Max Nordau (eredeti neve Südfeld Miksa) egy sarokkal odébb, a Wesselényi és a Rumbach Sebestyén utca sarkán született. Sőt, a modern izraeli humor is innen való: a legtöbb ereci karikaturista és kabaré-szerző, köztük Ephraim Kishon (pályáját Kishont Ferencként kezdte) ugyancsak Budapestről származik. Mintha a pesti humor visszatelepült volna oda, ahonnan évszázados gyökerei erednek. Holott nem könnyű érvényesülni a Biblia földjén. A haifai kikötőben állítólag a következő feliratú tábla áll: “itt szép lehetsz, okos nem”... Megalapozatlan híresztelés az a kedves történet is, amely állítólag a 80-as évek közepén az első Izraelben járt magyar küldöttséggel megesett. A vendéglátók elvitték őket többek között az ismeretlen katona emlékművéhez. A vendégek egyike azonnal ráismert a szobor modelljére: — Hiszen ez nem más, mint Kohn bácsi, a sarki fűszeres — kiáltott fel első döbbenetében. A vendéglátók azonban ebben a kínos helyzetben rögvest feltalálták magukat, mert egyikük így válaszolt: — Nézze, lehet, hogy fűszeresként ismerik, de garantálhatom, hogy mint katona teljesen ismeretlen... Közel ötven esztendő telt el az álmok megvalósulása, Izrael Állam születése óta. A csoda hétköznapokra váltott, Erec ma már történelmi valósággá lett, amelyet senki kétségbe nem vonhat. S az emberek sem ugyanazok, akik hajdan - egyetemi diplomájukat félretéve - barakkban laktak, földet túrtak, mocsarat csapoltak, utakat, házakat, országot építettek. Egy modern ereci történet szerint a nagyapa éppen ezekről az időkről mesél kis unokájának: hogyan dolgoztak annak idején - olykor nehéz körülmények között - éjt nappallá téve. Mire megszólal az unoka: — Nem is tudtam nagyapa, hogy te fiatal korodban arab voltál... -------------------------------------- Raj Tamás 100+1 jiddis szó
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!