Lázár: Magyarellenes fellépések folynak egyes országokban

A szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, az Információs Hivatalnak (IH) ezek ellen is küzdenie kell – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt kedden, az éves meghallgatásán.

Az IH felügyeletét ellátó miniszter elmondta: a kormány támogatja a Kárpátalján élő magyar kisebbséget, célja megvédeni az ott élők érdekeit. A magyar hírszerzésnek és közigazgatásnak napi kihívás, hogy a kárpátaljai magyaroknak hátteret nyújtson, támogatást adjon, mert ezt a munkát Ukrajna gátolja, ami „diplomácia koccanásokhoz” vezet – közölte.

Romániában koncepcionális büntetőügyek indultak magyarok ellen, a kormányzat kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre „az igazságszolgáltatás és a transzparencia jelszavával és álszavával” – fogalmazott. Az igazságszolgáltatásban tapasztalható magyarellenes fellépés során a magyar történelmi egyházak mozgásterének, anyagi helyzetének a destabilizálására törekednek, ami sérti a szabad vallásgyakorlás jogát is – tette hozzá. Megjegyezte: jelen pillanatban nem tudják megítélni, ezeknek az akcióknak van-e közük az Egyesült Államok és a román kormány közötti szoros együttműködéshez.

A miniszter példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját a Mol-INA-üggyel kapcsolatban, amelynek az egész magyar gazdasági elit diszkreditálása, a Mol teljes vezérkarának büntetőeljárásokba bevonása a célja. Hozzátette: Horvátországban vannak olyan pártok, politikai erők, amelyek magyarellenes jelszavakkal kampányolnak. A miniszter szerint „szándékos és tudatos bojkott” áll a hátterében annak, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába. Lázár János hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le a Kárpát-medencei magyarok érdekeinek folyamatos védelméről, és ebben nagy szerepe van az Információs Hivatalnak. 

A miniszter elmondta: a magyar hírszerzés három kiemelt partnere a német, az izraeli és az amerikai, és „nem könnyítette meg a hírszerzés tevékenységét” az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony az elmúlt évben – a magyar belpolitikai helyzet megítélése miatt – jelentősen megromlott, „jónak semmiféleképpen nem nevezhető”. A miniszter beszélt arról is, hogy az IH feltérképezte azokat az érdekcsoportokat, amelyek megpróbálták az országot lejáratni. Ezzel kapcsolatban utalt a német külügyi intézet tanulmányára, amely feltárta, hogy a német sajtó, amerikai összeköttetésekkel hogyan torzította el a Magyarországról kialakult képet. Jelezte: az IH kiemelten foglalkozik az országról alkotott vélemények befolyásolásával. 

Egyértelmű információink vannak arra, hogy mely magyarországi gazdasági csoportok teszik a kormány által okozott gazdasági sérelmeiket uniós kötelezettségszegési eljárások tárgyává – jelentette ki. A Magyarországgal szembeni gazdasági jellegű kötelezettségszegési eljárásokban megdöbbentő lobbizás zajlik a magyar törvényhozással szemben enyhébb adótörvényekért, előnyösebb gazdasági szabályokért – mondta. Szólt arról is, komoly lehetőséget jelent, hogy a brüsszeli állandó magyar képviselet és a hírszerzés egy szervezeti egységben, a Miniszterelnökségnél van, mert a hírszerzés segítségével az ország jobban fogja tudni érvényesíteni érdekeit a brüsszeli döntéshozatalban. 

A miniszter Molnár Zsoltnak (MSZP), a bizottság elnökének a kérdésére válaszolva azt mondta: Brüsszel és Magyarország vitái átstrukturálódnak. A jövőben jóval erősebbek lesznek a gazdasági típusú viták – a versenyjogi, a tiltott állami támogatással kapcsolatos viták, a diszkriminációmentesség kérdése –, mint a szabadságjogi és demokráciaviták, mert azokat már megvívtuk. Most pénzről, gazdasági érdekről lesz szó, és nem szabad alábecsülni azokat az erőket, amelyek Magyarországon veszítenek és Brüsszelbe mennek – fogalmazott.  A magyar politikai elit egy része súlyosan tévedett, amikor a NATO- majd az EU-csatlakozás után úgy gondola, „el van rendezve” az ország biztonsága – közölte. A határvédelem például nemzeti hatáskör, és vagy a határzárral oldjuk meg, vagy „élő erővel”, de utóbbi sem kerülne kevesebbe – tette hozzá. 

Molnár Zsolt azt is kérdezte a minisztertől, hogy miként kezeli a kormány az illegális bevándorlás kérdését addig, amíg elkészül a déli határzár. Lázár János azt felelte, hogy erről szerdán dönt a kormány. Hangsúlyozta: az ország nem vállalhatja azt a biztonsági kockázatot, amit az illegális határátlépők jelentenek. 

A miniszter Szél Bernadett (LMP) kérdésére válaszolva a gázkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban kifejtette: az MVM minden jogszabályt, tulajdonosi döntést betartott, amikor szerződött a MET-tel. Felhívta a figyelmet arra, 2012 előtt kötött szerződéseknél nem lehet számon kérni azt, hogy a tulajdonosi szerkezet átvilágítása nélkül kötöttek szerződést. A miniszter azt mondta, nem lát nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy az állam – üzletpolitikai döntésének megfelelően – egy magáncéggel kötött szerződést. 

A miniszter ugyancsak az LMP-s képviselő kérdésére válaszolva elmondta: komoly kételyei vannak az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését illetően, és modellezni kell, hogy az egyezmény milyen következményekkel jár a gazdaságra és a társadalomra. Mirkóczki Ádám (Jobbik) kérdésére kifejtette, hogy az IH folyamatosan mérlegeli, mennyiben rontja vagy javítja a helyzetet, ha az Egyesült Államok révén nehézfegyverek jelennek meg Kelet-Európában. 

Lázár János azt mondta: a kormány minden technikai feltételt biztosít az IH működéséhez, a technikai eszközök cseréjére, súlyosabb probléma azonban a személyi állomány kérdése, mert sok száz ember pótlására volna szükség, ami időbe telik.