Politikai krimibe illő körülmények között, de teljesen törvényesen „szabadították ki” Tóásó Elődöt Bolíviából a magyar külügy segítségével. Nem volt titkosszolgálati akció, noha komoly szervezést és titkolózást igényelt a lépés. Hogy miért, arról a Tóásó Előddel utazó, a menekítést szervező Lukács Csaba, a Magyar Nemzet és a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa számolt be a Mandinernek Frankfurtból, a budapesti gép felszállása előtti percekben.
Hol vannak éppen?
Frankfurtban. Nemsokára felszállunk. Úgy másfél óra múlva otthon is leszünk Budapesten.
Milyen technikai segítséget kaptak a magyar külügytől, s valódi kimenekítés volt-e, ahogy Tóásó Előd elhagyta Bolíviát?
A magyar külügy útlevelet adott Elődnek. Minden magyar állampolgárnak joga van két útlevélhez, nekem is kettő van. Erre apellálva kértük a külügyet, hogy adjon egy okmányt, a bolíviaiak ugyanis bizonyítékként zárolták Előd útlevelét és nem adták vissza neki. Az argentin nagykövetségünk tehát kiállított neki egy egyszeri hazautazásra jogosító útlevelet.
Akkor mi ebben a kimenekítés?
Bolíviában komolyan veszik a túltartózkodást. Napi két dollár. Elődnek tehát több ezer dollárt kellett volna kifizetnie.
Túltartózkodás? Akkor is, ha az ember börtönben van?
Akkor is, ha börtönben van. Számos törvényt nem tartott be a kormány, s úgy éreztük, hogy a kiutazását sem szeretnék, ezért igényelt különleges szervezést, hogy kijusson az országból.
Ezek szerint viszont nem sértettek törvényt.
Nem. A szeretetszolgálat semmilyen törvénytelenséget nem követett el. Annyit tettünk, hogy már tavaly januárban lejártuk az összes szóba jöhető határátkelőt. A legkevésbé forgalmasnak és ellenőrzöttnek a 4650 méter magasan lévő Chungara-határátkelőt találtuk Chile felé, de ott rendesen, okmányokkal jöttünk át.
Azzal az útlevéllel ezek szerint elvileg La Paz-ban is felszállhatott volna egy gépre Tóásó Előd.
Igen, de a La Paz-i repteret nem mertük megkockáztatni, hiszen ott ismerték jól. Hetente felültették ott a gépre és vitték Santa Cruzba. Hoztunk olyan biztonsági intézkedéseket is, hogy ne tudja a bolíviai kormány, hogy Előd el fog jönni. Fontos volt, hogy ne tudjanak lépni.
Miért?
Előd februárban aláírt egy megállapodást a kormánnyal. Az után, hogy szabadon engedték, mert letöltötte a büntetését, vállalta, hogy 30-90 napig még marad az országban, hogy a jogi ügyeket rendezze a kormánnyal. Ki nem mondva arról szólt ez, hogy ha lemond a nemzetközi perről, cserébe kaphat valamit. Három hete viszont már nem is találkoztak vele. Nem akartuk kivárni, hogy mondjuk újra bedurvuljanak. Olyan országban, ahol bármit lehet, benne van a levegőben, hogy előállnak mondjuk egy újabb váddal és őrizetbe veszik. Ennek a kormánynak a válaszai teljesen kiszámíthatatlanok voltak végig, rengeteg jogsértést elkövettek Előddel szemben. Az elmúlt két hónapban minden tárgyalás úgy kezdődött a bolíviai kormánnyal, hogy „Na, akkor visszavontad-e a pert?”. Előd megkérdezte erre, hogy jó, de egyezzünk meg, hogy miért vonjam vissza. Erre meg rendre az volt a válasz, hogy arról majd holnap.
Tóásó Elődék 4650 méter tengerszint feletti magasságon örülnek a szabadságnak (Fotó: Lukács Csaba)
Így viszont, hogy sikerült hazajönnie, a per nyilván folytatódik. Azt várják tőle, hogy kimondják: Előd nem követte el azt, amit a vádalkuban elismert?
Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság az egész vádalkut megsemmisítheti, megítélhet nagyon komoly kártérítést Elődnek és kimondhatja azt is, hogy az emberi jogait nagyon durván megsértették. A gond az, hogy ez a bíróság még lassabban dolgozik, mint Strasbourg. Három vagy négy éve bent van már a beadvány, de az érdemi tárgyalás még várat magára. Volt egy pillanat, amikor La Pazba megérkeztek a bírósági bírák, átnézték a peranyagokat, de nem találkoztak senkivel, Előddel sem, a kormánnyal sem, hogy függetlenek tudjanak maradni.
A Tóásót kijuttató Baptista Szeretetszolgálat egyébként ebben esetben egy személyben önt jelenti?
Nem. Itt van velünk Szilágyi Béla, a szolgálat igazgatója.
Újságíróként ismert főleg. Hivatalosan is tagja a szeretetszolgálatnak?
Igen. Félállásban ott dolgozom, habár nem veszem fel a fizetésemet.
Ebben az esetben azért látszik, hogy van másodfunkciója az efféle szolgálatoknak. Majdhogynem titkosszolgálati.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy amikor mész a parton és egy fuldoklóra leszel figyelmes, nem azon kezdesz lamentálni, hogy pontosan mi a jogi helyzet, a folyónak az a szakasza milyen fennhatóság alá tartozik, és így tovább. Kihúzod a vízből. Ezt tettük mi is.
Perceken belül megérkeznek Budapestre. Előd lesz most a nemzeti hős, aki memoárt ír és bulvárműsorokban szerepel?
Nem. Nagyon nehezen lehetett meggyőzni, hogy legalább egy sajtótájékoztatót vállaljon. Nem lesz Mokka, nem lesz Hajdú Péter.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
A közélet átláthatóságáról szóló törvény NEM VONATKOZIK majd az influenszerekre és a youtuberekre!
A Fidesz frakcióvezetője az ellenzékről: önök a politikában megbuktak, ezért a szolgasajtójuk, a HVG, a 24.hu, a 444, a Telex, az RTL Klub átvette a politikai kezdeményezést.
Ezek a médiumok biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz.
A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogy külföldi kormányok és szervezetek mire adnak milliárdokat hazai sajtótermékeknek és nyomásgyakorlóknak.
Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Rajcsányi Gellért írása.
Sokak számára talán idegenül hangzik a kifejezés: „Jézus Szíve”. Jézus kezét vagy szemét miért nem ünnepeljük? Az ünnep lényegéről, aktualitásáról Tornya Erika Sacré Coeur nővért kérdeztük.
