A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Juhász Péter szerint már nincs demokrácia Magyarországon; Schiffer András szerint az még van, jogállam viszont már nincs – többek között erről is vitatkoztak a baloldali pártok politikusai a Republikon Intézet konferenciáján. Szabó Tímea szerint a feltétel nélküli alapjövedelem lehetne a baloldal víziója. Fodor Gábor civil fórumot szervezne, Tóbiás József a helyi beágyazottságot erősítené, Kerék-Bárczy Szabolcs pedig úgy látja: az ellenzék Orbán kottájából játszik, amikor eltérő nézetei ellenére kénytelen együttműködni.
Még a helyzetértékelésben sem értenek egyet a baloldali ellenzéki pártok, a kívánt útban meg aztán végképp másképp gondolkodnak – derült ki a Republikon Intézet által szervezett, „Civilek, politika, alternatíva” című kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, az MSZP és a PM egy-egy vezető politikusát hívták meg. A Jobbik nem kapott meghívót, aminek kapcsán Horn Gábor, a Republikon vezetője azért megjegyezte: ezt ők, mint magánalapítvány megtehetik, ugyanakkor szerinte a pártok és politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne álljanak szóba a radikális párttal. A résztvevők abban azért egyet értettek, hogy az Orbán Viktor által felvázolt illiberális állammal szemben liberális demokráciát szeretnének a szónak a valódi, és nem a miniszterelnök által használt értelmében.
Első körben a moderátor Tóth Csaba arra kereste a választ a résztvevőktől, hogy mégis milyen stratégiára lenne szüksége a baloldalnak ahhoz, hogy sikeresek legyenek 2018-ban. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint hiába csökkent a Fidesz népszerűsége az utóbbi időben, „nem szabad elbízni magunkat”, hiszen láttunk már ilyet: 2010 után is hasonló folyamat zajlott; sőt, akkor még jobb is volt a helyzet, hiszen a baloldali szavazók összességében többen voltak, mint a Fidesz-szavazók, aztán 2014-ben mégis újra kétharmados többséget szerzett a Fidesz. Fodor visszafogottan nyilatkozott a közeli célokról is. Szerinte egyelőre nem a kormányváltásról kellene beszélni, jobb, ha kisebb célokat tűz ki a baloldali ellenzék, például azt, hogy sikeresen szerepeljenek az időközi választásokon.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke szerint a fő feladat „az állam visszafoglalása”, amit a Fidesz foglyul ejtett. Ez szerinte elsősorban nem is a pártok feladata, hanem az állampolgároké, és ha ez sikerül, utána lehet szerepe a pártoknak. Juhász a civilek – akik Juhász szerint nem csak a civil szervezetek tagjait, hanem a hivatásos állományt leszámítva minden embert jelentenek – és a pártok viszonya kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy hiba volt, hogy korábban a pártok csak használni akarták a civilszervezeteket. Azt is megjegyezte, hogy szerinte az igazi civil szervezetek nem állnak be pártok mögé: „el kell szakadni a pártlogikától”. Az Együtt politikusa egyébként úgy látja, hogy jelenleg nem demokráciában élünk Magyarországon. Ezt a nézetet viszont nem igazán osztották teljes mértékben beszélgetőtársai. Fodor Gábor szerint például igenis demokrácia van, csak korlátozott: hiszen van sajtó, lehet tüntetni, választások is vannak, amiken még ráadásul győzni is képes az ellenzék, ahogy ezt az időközik megmutatták. Ez azonban Juhászt nem győzte meg: szerinte az, ami Magyarországon van, nem demokrácia. Schiffer András a maga részéről úgy vélte: de igenis demokrácia van, jogállam viszont nincs.
„Orbán kottájából játszunk” – utalt Kerék-Bárczy Szabolcs arra, hogy sem az asztalnál ülők, sem a civilek nem ugyanazt gondolják számtalan kérdésben, mégis egy platformra kényszerültek Orbán Viktor miatt. Fodor Gábor vele se értett egyet: szerinte Kerék-Bárczy felfogásával szemben Orbán kottája másról szól; a centrális erőtérről, vagyis arról, hogy addig nem lesz kormányváltás, amíg az ellenzék nem lesz képes együttműködni, és itt nem csak a baloldalról van szó, hanem a Jobbikról is. A DK-s politikus szerint egyébként igenis lehet együttműködni civileknek és politikusoknak, és az eredményes is lehet, ezt mutatja a veszprémi időközi választás példája is.
Le kellene vonni a tanulságokat
Schiffer András szerint akkor lehet sikeres az ellenzék, ha megértik a 2010-es és a 2014-es választások tapasztalatát. Mint fogalmazott: a Fidesz egy illúziót adott az embereknek, amelynek lényege, hogy ha mást nem is érnek el, de könnyebbé teszik a megélhetést, és megvédi őket a multiktól, vagy éppen az EU-tól. Ezzel szemben kellene alternatívát felmutatnia az ellenzéknek. Ő három dolgot emelt ki: egyrészt le kell szögezni, hogy Magyarország számára nincsenek „sztárországok” sem Nyugaton, sem Keleten, ehelyett a környező országokra kellene inkább fókuszálni; másrészt úgy vélte, amíg Magyarország egy kvázi „összeszerelő ország”, addig nincs esély arra, hogy a bérek megközelítsék az uniós átlagot; harmadrészt azt említette, hogy elszámoltathatóvá kell tenni a politikai elitet. Az LMP társelnöke szerint akkor lesz stabil demokrácia Magyarországon, ha emberek milliói megmozdulnak. „Ameddig nem szerveződik újjá a munkásmozgalom, nem lesznek új szakszervezetek, nincsenek tömegmozgalmak, addig nem lesz stabil demokrácia, és mindig a jól szervezett kisebbségek fognak nyerni” – fogalmazott az LMP-s politikus.
Szabó Tímea beszédében a víziót hiányolta a baloldalról, ami szerinte ugyanakkor a PM-nél megvan, méghozzá a feltétel nélküli alapjövedelem formájában. Juhász Péter ezt vitatta. Szerinte az alapjövedelem nem vízió, annak csak egy picike része: „víz, de bort szeretnénk inni”. Az Együtt alelnöke konkrét javaslatokat szeretett volna hallani, hogy választ kapjunk arra a kérdésre: milyen országot szeretnénk együtt, ideológiáktól függetlenül. „Meg kell szervezni Magyarország népét” – fogalmazott Juhász. A PM társelnöke reagálásában azt mondta: az alapjövedelem igenis egy vízió. Annak víziója, hogy senki nem hal éhen.
Szabó egyébként kitért arra is, hogy tudják: az összefogás a PM-et is erodálta. Ugyanakkor szerinte vannak helyzetek, amikor szükség van rá. Ilyen volt a veszprémi időközi választás is, ahol a kétharmad lebontása érdekében beálltak a függetlenként induló Kész Zoltán mögé, miközben a gazdasági nézeteik teljesen különbözőek. A PM társelnöke úgy látja: most a civileknek áll a zászló, ha választani kell egy civil és egy jobbikos jelölt között, akkor az emberek inkább az előbbit választják. Ugyanakkor a baloldali pártok, illetve a Jobbik viszonylatában már nem biztos, hogy ugyanígy alakulna. Ezért tart attól, hogy Tapolcán visszaüthet, hogy megjelennek a pártlogók a baloldali jelölt neve mellett.
Tóbiás Józsefet saját bevallása szerint egy dolog foglalkoztatja: hogy miként lehet leváltani ezt a rendszert. Az MSZP elnöke sérelmezte, hogy Szabó Tímea nem tartja jó ötletnek a pártlogós indulást. Szerinte nem jó, ha már a pártok is pártellenes kijelentéseket tesznek. Beszélt arról is: a 2014-es választások során a hatalmi tér távol tartotta a civileket a pártoktól, de most azon dolgoznak, hogy kapcsolatot alakítsanak ki civilekkel mind a 106 választókörzetben. Tóbiás szerint a helyi beágyazottság fontos a jelölteknél, ez vezetett eredményre Újpesten és Veszprémben is. Megjegyezte: nagyon fontos a hálózatépítés, a helyi közösségek megszervezése. „Dolgozni kell” – ezt a beszélgetés során többször is elismételte, utalva a választókörzetekben elvégzendő építkezésre. A szocialista politikus úgy látja: a civilekkel való viszonyban türelemre van szükség, és nem lehet rájuk telepedni. Azt viszont hibásnak tartja, hogy nem jelenhetnek meg pártzászlók a tüntetéseken. Az MSZP elnöke a kívánt ellenzéki stratégia kapcsán felvetette az előválasztás szükségességét is, hogy ne „füstös szobákban” dőljön el a majdani jelöltek személye, hanem helyben: az induljon, akit a helyiek leginkább támogatnak. Az előválasztás ötletével egyébként többé-kevésbé egyetértettek a pártok képviselői. Juhász Péter szerint ugyanakkor az csak újabb vitát generálna; ennek ellenére nyitott az elképzelésre.
Minek kellenek a pártok?
Schiffer szerint nem szabad elfelejtkezni arról, hogy pártok indulnak a választásokon. Mint megjegyezte: „ha valaki megérzi a nép ütőerejét”, akkor milliók fognak mögéjük állni, ahogy történik ez Spanyolországban és Görögországban is. Fodor és Schiffer között kialakult egy kis csörte az elmúlt negyed évszázad kapcsán. Schiffer szerint fontos a 2010-et megelőző 20 év hibáiról is beszélni, Fodor szerint viszont nem volt az az időszak teljesen rossz. Az LMP-s politikus erre úgy reagált, hogy Fodor szerint nyilván nem volt az, „nem véletlenül kapaszkodott fel az MSZP listájára”. A Liberálisok pártelnöke ezt némileg a szívére vette és azt mondta: ő is sértegethetné Schiffert, mégsem tette. Schiffer szerint a tények ismertetése nem sértegetés.
Kerék-Bárczy szerint „nem tekinthetünk úgy a pártokra, mint akiknek nincs köze a társadalomhoz”, ugyanis van mögöttük legitimitás. Szerinte a fő probléma az volt, hogy a pártok olyan ígéreteket tettek, amiket nem lehetett betartani. A DK-s politikus úgy látja: a Fidesz az MSZMP-t utánozza, mindenre rá akar telepedni, a civilekre is, de a kommunista népfront korábban se vált be, csak pusztulást okozott. Szabó Tímea szerint van egy egyértelmű hitelvesztés az ellenzéknél, amelyik változhat, de az egy „organikus folyamat” lesz. Most a civilek dominálnak, később újra lehet szerepe a pártoknak.
A nézői kérések kapcsán Tóbiás József elmondta: úgy látja, hogy változóban van a közhangulat, az emberek emelik fel a fejüket, ahogy látják: a Fidesz sem legyőzhetetlen. Juhász Péter optimistán leszögezte: 2018-ban az Együtt bent lesz a parlamentben. Szerinte mivel csak fél éve dolgoznak önálló pártként, ezért a későbbi tendenciákat lesz majd érdemes nézni. Fodor Gábor javaslatot tett arra, hogy hozzanak létre egy civil fórumot, ahol párbeszédet folytathatnának a civilekkel. Kerék-Bárczy Szabolcs arra buzdította az elégedetlenkedőket, hogy alakítsanak ők is saját pártot. Szerinte az, hogy most ők vannak ott, a társadalom tükörképe. A beszélgetés során elhangzott: a választási rendszer mindenféleképpen együttműködésre kényszeríti a különböző feleket.
*
Később a civil aktivisták is egy asztalhoz ültek, az arról a beszélgetésről szóló tudósításunkat itt olvashatják.