Orbán: Bizonyos szint alatt nem vitázunk

Simicska Lajos nagyvállalkozó kijelentéseiről, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti koszorúzásáról, továbbá a gazdasági adatokról, a külföldön munkát vállaló magyarokról és egy földpályázatról is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Simicska és Putyin

Az MSZP-s Harangozó Tamás két témában, Simicska Lajos nagyvállalkozó néhány héttel ezelőtti – a hozzá köthető médiumok vezetőinek fel-, illetve lemondásakor tett, sokszor vulgáris – kijelentéseiről, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatásáról, azon belül is a Fiumei úti temetőben lévő szovjet emlékmű megkoszorúzásáról kérdezte Orbán Viktort. A szocialista politikus szerint e két ügy joggal borzolta a teljes közvélemény és a fideszesek kedélyét.

Simicska Lajos nyilatkozatairól a kormányfő azt mondta: minden kérdés megvitatható a magyar politikában, de nem lehet méltatlan helyzetbe hozni sem a magyar közvéleményt, sem a választókat, sem a politika iránt érdeklődőket, ezért „a kormány egy bizonyos szint alatt semmilyen vitában nem vesz részt”.

A szovjet emlékmű megkoszorúzása ügyében a miniszterelnök kifejtette: Magyarország megszállásának és az 1956-os forradalom leverésének is voltak szovjet katonai áldozatai, nekik vannak emlékműveik. „Az ezekhez való viszonya Magyarországnak mindig is felemás volt, és felemás is marad” – mondta. Megjegyezte, hogy a II. világháborúban és az 1956-os szovjet agresszióban elesett katonák emlékműve egy helyen található, nehéz őket különválasztani. „Ezért Magyarország mindig – bár kétségkívül az itt elmondott politikai feszültséggel kísérve, de – tudomásul veszi, ha az Oroszországból érkező vezetők (...) kegyeletüket fejezik ki ezeknél a síremlékeknél” – mondta Orbán Viktor.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a Don-kanyarnál elesett magyar katonák emlékművei Oroszország szemszögéből nézve az agresszorok síremlékei. Mégis Oroszország eddig egyszer sem emelt kifogást e sírok gondozása ellen, és lehetővé teszi, hogy Magyarország lerója ott a kegyeletét. A kormányfő ebből a szempontból kívánatosnak tartja a kölcsönösséget.

Orbán nem érti Volnert

A jobbikos Volner János arról beszélt a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésében, hogy nő a szegénység, „az ország egyre inkább mélyrepülésbe kezdett”, az emberek elveszítették létbiztonságukat. Felvetette a külföldre távozó magyarok ügyét is. Válaszában Orbán Viktor azt mondta, sosem értette egy nemzeti érzelmű képviselőcsoport tagjaitól azt, miért okoz nekik örömet, ha elvitatják az ország eredményeit. Szerinte ez egy rosszul felfogott ellenzéki szerep, ráadásul ezzel megsértik az embereket is.

A miniszterelnök azt is mondta, nem tartja becsületes dolognak, hogy „politikai sakkjátszmákban akarják felhasználni” azokat, akik úgy döntöttek, külföldön próbálnak boldogulni, mert úgy látták, hogy ott valószínűleg jóval több pénzt kereshetnek. Megjegyezte, hogy ezek az emberek évi mintegy kétmilliárd eurót küldenek haza. „Miért nem kapják meg az elismerést, ami egyébként járna nekik?” – kérdezte.

Zöldbárózás

Az MSZP-s Harangozó Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő vizsgálatról érdeklődött, kijelentve: a lenyúlt állami gazdaságok és a „régi fideszes nagybirtokosok fontos pillérei a Fidesz kiszolgáltatottságra épülő vidéki hatalomgyakorlásának”.

Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott: nem szereti, ha „a kommunista milliárdosok pártja”, a „zöldbárók pártja” kioktatja gazdasági kérdésekben, miután az elmúlt 20 évben csak azon dolgoztak, hogy Magyarországon fennmaradjon a nagybirtokrendszer. A kormányfő kijelentette: tartják magukat a meghirdetett tervhez, amely 80 százalékos kis- és középbirtokarányról szól, és 20 százalék lehetne nagybirtok. A Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatairól szólva kifejtette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, amely alapján a földművelési tárca módosította a földbérletek pályázati eljárását. Hozzátette: a konkrét ügyben véleménykülönbség volt a minisztérium és a Kehi között, ezt január 31-ig tisztázták.

A miniszterelnök szavai szerint a nyertes pályázóknak előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük. Legalább 14 esetben fel kell bontani a szerződéseket, a nemzeti park igazgatósága ezen dolgozik, majd újra megpályáztatja az érintett földeket – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy például a Bükki Nemzeti Park esetében is vizsgálatra lenne szükség, úgy felelt: abban az esetben számos feljelentés született, volt nyomozás és vádemelés, majd első fokon az összes vádlottat felmentették.