A szaktekintély elmondta, egy múzeum építése olyasmi, ami az építészek legnagyobb álmai közé tartozik. Ha felkérnék, maga sem mondana nemet, ugyanakkor a gondolkodást sem hagyná abba. Az építészet nem válhat l’art pour l’art műfajjá, nem lenne önmagáért való – folytatta, majd kijelentette: Budapest egy gazdag épített örökségű város, ahol nagyon meg kell fontolni, mit és hogyan csinál az ember. Szerinte az építészek hajlamosak elfelejteni, hogy az itt létrejött környezetet tiszteletben kell tartani. Mondatai közben Zaha Hadid, ugyancsak nagy nevű építész Szervita térre tervezett épületének látványtervét vetítette ki a hallgatóság számára.
Ha városi környezetben vagyunk, akkor épületek kellenek, de ha egy parkban vagyunk, akkor úgy kell viselkednünk, ahogy egy parkban kell, vagyis nem építünk – vélekedett van Egeraat. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Bécs rendszeresen szerepel előkelő helyen a városok élhetőségi ranglistáin, addig Budapest általában csak a középmezőnyben kap helyet, annak ellenére, hogy a két város adottságai hasonlóak. Pedig a város élettel való megtöltéséhez szerinte nem kellenek nagy dolgok. Az ikonikus épületek például fontosak, de ezek Budapesten már megvannak. A Városligetben folytatott projekt során 96 ezer négyzetmétert építenek be, és ezt a park meg fogja szenvedni – állítja, hozzátéve, hogy a város beépített részén is találni ennyi szabadon álló területet, akár gy kilométeres körön belül is.
Újrafelhasználni, újraaktiválni, újraprogramozni – hangoztatta előadása mottóját az építész.