Magyarország Oroszország megbízható szövetségese lehet az Európai Unión belül, formálisan nem szakítva a szankciós politikával, miközben demonstrálja, hogy a büntetőintézkedések értelmetlenek és sokba kerülnek – hangzott el hétfő este a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna Voszkresznoje Vremja című politikai elemző műsorában.
„Magyarország szinte az egyetlen európai állam, ahol a hatalom és az erősödő jobboldali ellenzék támogatja a kapcsolatok erősítését Oroszországgal” – jegyezte meg az orosz államfő magyarországi vizitjét ismertető összeállítás készítője. A látogatás szerinte „politikai szempontból csak megerősítette, hogy az Oroszország elleni úgynevezett egységes euroatlanti front közel sem annyira egységes, mint amennyire Washington szeretné”. A műsorvezető egyre nyilvánvalóbbnak nevezte, hogy Európa nem akar szembenállást Oroszországgal, és szakítani sem akar vele.
A műsorban megszólaltatott kommentátor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor magyar kormányfőt nehéz lenne oroszbarátnak nevezni. Pjotr Akopov, a Kremlhez közeli vzgjlad.ru hírportál főszerkesztő-helyettese szerint a politikus gyakorlatias magyar érdekekből indul ki. „Ő egy magyar nacionalista, magyar hazafi, aki azt akarja, hogy országa erős legyen” – mondta.
Franciák: aggasztó magyar-orosz közeledés
Orbán bírálja az Európai Unió Kremllel szembeni magatartását címmel közölt brüsszeli tudósítást a francia balliberális
Le Monde. Az újság szerint
„az EU hallgatólagos szabályait semmibe véve fogadta (Orbán) Vlagyimir Putyin orosz elnököt Budapesten, ugyanakkor bírálta az Európai Bizottság energiapolitikáját, amelyet a hazája szuverenitása szempontjából károsnak tart”. A szerző Jean-Pierre Stroobants egy meg nem nevezett magas rangú brüsszeli diplomatát idézett, akit
„nagyon aggaszt” a Budapest és Moszkva közötti közeledés.
A Le Monde szerint Putyin az energia területén próbál éket verni az uniós tagállamok között feltételezett szolidaritásba, miközben az energiaunió megteremtésére irányuló stratégiai tervezetet szerdán teszi közzé az Európai Bizottság.
A konzervatív francia Le Figaro
Orbán elvesztette a parlamenti szupertöbbségét címmel számolt be a veszprémi választási eredményről. A Le Figaro értékelése szerint az eredmény
„általános meglepetést” okozott.
„Orbán Viktor miniszterelnök népszerűsége meredeken esett a télen” –
írta a tudósító. Megjegyezte, hogy noha a kormány bagatellizálja a kétharmados többség elvesztését, a vereség szimbolikusnak tekinthető.
Veszprém: nincs forradalom
A veszprémi választás eredménye ugyan még nem jelent Orbán-ellenes forradalmat, de bizonyos döntéseket a kormánynak ezután nehezebb lesz meghoznia – írja Martin Ehl, a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap külpolitikai rovatvezetője a Mennydörgés Veszprémben című keddi jegyzetében.
Leszögezte: hasonlóan az internetadót bevezetni akaró törvényjavaslat ügyéhez, a veszprémi választás is megmutatta, hogy megvannak a hazai korlátai Orbánék azon igyekezetének, hogy kompromisszumok nélkül uralják az ország életének minden szegmensét. Ehl szerint igaza van Navracsics Tibornak, aki kijelentette, hogy a Fidesznek új stratégiára van szüksége.
Az összes mérvadó szlovákiai újság foglalkozott kedden a veszprémi választás eredményével, melyet kommentárjaikban többnyire meglepőnek, szimbolikusnak neveznek, bár úgy vélik, érdemi változásokat nem hoz majd.
Véget ért Orbán Viktor gondtalan politikai élete az alkotmányos többséggel – írta Kész. Orbán Viktornak már nincs kétharmada című cikkében a pozsonyi Pravda. A szlovák lap azonban megjegyzi, még a kormányfő legádázabb ellenfelei sem merik remélni, hogy a veszprémi veszteség olyannyira meggyengítené őt, hogy ne tudná végigkormányozni a 2018-ig tartó kormányzati ciklust.
Elvesztette varázsát a Fidesz – szól a pozsonyi Sme kommentárjának címe. A liberális szlovák lap úgy véli, az ellenzék aligha ünnepelheti a Fidesz alkotmányos többségének végét, részint mivel a független győztes, Kész Zoltán jelezte, bizonyos kérdésekben közös nevezőre juthat a Fidesszel, másrészt pedig azért sem, mert ha Orbánnak szüksége lenne az alkotmányos többségre, azt politikai alkuval kényelmesen megszerezheti.