A polgári Magyarország csak termék?

„– Ön szerint a Wermer-interjú mennyiben támasztja alá G. Fodor Gábor mostani szavait?

– Ezekhez a gondolatokhoz tévedés rá hivatkozni. Az interjú szerintem azt támasztja alá, hogy Wermer András komolyan hitt a polgári Magyarország eszméjében. Sokan azt gondolják, csak a gondolat »eladásában« volt szerepe, valójában azonban már 1994-től jelentős mértékben kivette részét az ennek alapjául szolgáló világkép kidolgozásában. Ebből az interjúból és más megszólalásaiból is kiderül, hogy számára a polgári Magyarország nem csupán szlogen volt, hanem valódi, kiérlelt értékrend, melynek konkrét sarokpontjai voltak. Természetesen ezt az eszményt lehet részleteiben vagy akár egészében bírálni, de ez megfogható, koherens világkép volt. Hitt benne, építette. Ellenkező esetben üres frázis lett volna, és nem lehetett volna sikeres, sokakat megszólító eszmény. (...)

– A polgárra azért már az ő idejében is azt mondták: azért remek hívószó, mert kis túlzással mindenki azt ért bele, amit akar.

– Wermer úgy fogalmazott: bár mindenkinek más a célja – van, aki csak a szobáját akarja kifesteni, más pedig Európa legnagyszerűbb cégét akarja felépíteni –, a sikerhez vezető úton mindenki megtalálhatja helyét a polgári Magyarország eszméjében, és a saját élethelyzetére le tudja fordítani ennek a szókapcsolatnak a jelentését. Lehet persze vitatni a jelző használatát, időszerűségét, de annyi bizonyos, hogy a mi egykori fiatal nemzedékünk, akik az évezredforduló környékén az akkori Ufinál, majd Reakciónál dolgoztunk, szintén magunkra ismertünk a törekvésben. Ez persze ma már történelem, és az interjú születésekor – 2007-ben – Wermer szerint is az volt.”