Emlékeztet rá, hogy tavaly december elején az orosz államfő Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték építésétől és a Gazprom Ukrajnát elkerülő útvonalat épít Törökország felé. Nem lehet tehát egyelőre megjelölni a hosszú távú szerződésekben, meddig juttatja el Oroszország az energiahordozót. A lap hozzátette, hogy a Gazpromnál hagyományosan 20 évre szóló gázszerződések időtartamának a csökkentése az új európai energetikai stratégia egyik pontja. Az Európai Bizottságnak a hónap végéig kell bemutatnia a stratégiát.
A Kommerszantnak egy, a magyar álláspontot ismerő forrása ugyancsak név nélkül elmondta, hogy Budapest szeretné elérni, hogy a Gazprom csökkentse a „take-or-pay”, azaz vidd, vagy fizess elvű szállítások mennyiségét, valamint azt, hogy joga legyen értékesíteni (reexportálni) a megvásárolt orosz gázt. Ez utóbbi kérdés a legérzékenyebb a Gazprom számára, amely törvénytelennek tartja a reexportot.
A Kommerszant szintén név nélkül említett forrása az orosz-magyar gáztárgyalásokat sok szempontból politikai jellegűnek tekinti, minthogy szerinte Magyarország ma az egyetlen szövetségese Oroszországnak az Európai Unióban. Emlékeztetett rá, Budapest már jelezte, hogy kész a Gazprommal tárgyalni a gázvásárlásról Törökországon keresztül, miközben ezt az elképzelést Brüsszel nem támogatja. A magyar vezetés ugyancsak bírálta az európai szankciók kibővítését Oroszországgal szemben – emlékeztetett a lap forrása.