A Magyar Nemzet értesülései szerint táborvédelemre specializálódott katonai egységet küldhet Magyarország a közel-keleti kurdok lakta régióba, amennyiben az Országgyűlés kétharmada elfogadja a javaslatot. Egyidejűleg hazánk kivonja kontingensét a Sínai-félszigetről, és az afganisztáni részvétel is változik.
A Magyar Nemzet úgy tudja, őrzési feladatokra kiképzett alakulatot küldene a Honvédelmi Minisztérium a Törökország, Irak és Irán határánál található kurd területre. Az úgynevezett Force Protection egység táborok katonai védelmét látná el, ahogyan eddig Irakban és Afganisztánban is teljesítettek ilyen küldetést magyar katonák. A tárca szerint a honvédség készen áll a feladatra, a javaslat elfogadásához az Országgyűlés kétharmadának támogatására van szükség.
Közben döntés született arról, hogy Magyarország áprilisig kivonja negyven fős kontingensét a Sínai-félszigetről. Az Egyiptom és Izrael között szolgálatot teljesítő egység az MFO nemzetközi misszió részeseként 1995 óta járult hozzá a két ország közötti békeszerződés betartásának ellenőrzéséhez.
A kormány decemberben arról is határozott, hogy a magyar haderő – az eddiginél kisebb létszámmal – részt vállal az „Eltökélt támogatás” kódnevű afganisztáni nemzetközi misszióban, amely elsősorban képzési és tanácsadási feladatokat vállal az országban.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Venezuela és Irán alaposan a feje tetejére állíthatja a dolgokat.
A menekültügyi ügynökség új szíriai irányelvei meglehetősen szokatlanul értelmezik az üldöztetés fogalmát.
Trump szerint fogy az idő, Teherán nem hajlandó tárgyalni.
Az iráni Jafar Panahit azonban nem lehet megfélemlíteni.
Polgárháború várhat rá.
Lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
