Párthovatartozástól függetlenül népszerű a lakosság körében a devizahitelek forintosításáról szóló kormányzati döntés. Tavaly év végén még csak a megkérdezettek kevesebb mint fele állt ki az elképzelés mellett, a legfrissebb felmérés szerint viszont már 58 százalék találta azt jónak.
A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a többség támogatja a devizahitelek forintosításával kapcsolatos kormányzati döntést. A svájci frank árfolyamában bekövetkezett hirtelen változások még inkább megerősítették a lakosság ezzel kapcsolatos véleményét – emelte ki pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében a Századvég Alapítvány.
Mint kifejtették: 2014 végén a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a döntést, 35 százalék ellenezte, a fennmaradó 21 százalék nem tudott ítéletet alkotni róla. A 2015 januárjában elvégzett felmérés szerint viszont már a teljes népesség 58 százaléka jónak tartotta a lakáscélú devizahitelek forintosításával kapcsolatos kormányzati döntést, 26 százalék ellenezte, még 16 százalék nem alkotott róla véleményt. Az intézkedést támogatók aránya az utóbbi hónapban látványosan nőtt. A Századvég szerint ennek oka, hogy a svájci frank árfolyama jelentősen emelkedett a közelmúltban, „így a döntés előnyei még inkább kézzelfoghatóvá váltak” – tették hozzá.
Közleményükben azt írták: jelenleg ideológiai és párthovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségben vannak azok, akik szerint a döntés jó az adósoknak. A baloldali szavazók esetében a támogatók aránya 51, a középen állóknál 59, a jobboldalon pedig 71 százalék. A Fidesz szavazóinak 78 százaléka tartja jónak a döntést, az MSZP esetében ez az arány 52, a DK-nál 50, az LMP választói esetében 56, a Jobbiknál pedig 54 százalék – fejtették ki.
A Századvég január 15-20. között telefonon ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével az úgynevezett CATI-módszerrel végezte el kérdőíves közvélemény-kutatását. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – írta a Századvég.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
