A magyar ügyészség szabályozása és működése megfelel a jogállami kritériumnak – emelte ki Polt Péter legfőbb ügyész a Velencei Bizottság véleményét idézve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jogtudományi intézetében rendezett szakmai fórumon, csütörtökön Budapesten.
Általában az ügyészség alkotmányos helyzetével kapcsolatban azt mondta: a Velencei Bizottság alaposan áttekintette ezt a kérdést is, amikor a magyar szabályozást vizsgálta, és nem támasztott egyetlen olyan kifogást sem, amely szerint a magyar vádhatóság szabályozása ne felelne meg a jogállami követelményeknek.
A magyar ügyészség közjogi helyzetét az Alkotmánybíróság megállapítása nyomán Polt Péter úgy jellemezte: habár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező, amelyhez ellenőrző mechanizmusok, intézmények kapcsolódnak. Ilyen az országgyűlés, amely kétharmados többséggel választja meg a legfőbb ügyészt.
Polt Péter hangsúlyozta: a legutóbbi szabályozás szerint már csak ügyész lehet a szervezet vezetője, ami fontos változás a korábbi évtizedek után, hiszen a szocialista időszakban és a rendszerváltást követően, egészen Kovács Tamás 2006-os megválasztásáig nem az ügyészi karból került ki a legfőbb ügyész.
Azzal a rendelkezéssel kapcsolatban, mely szerint amíg nem tudják megválasztani az új legfőbb ügyészt, addig hivatali idejének lejárta ellenére is a hivatalban lévő marad az ügyészség vezetője, Polt Péter elmondta: a 70 éves kor abszolút határ, aki ezt betöltötte, annak távoznia kell a legfőbb ügyészi posztról.
Elmondta: a parlamenti képviselők kérdéseket tehetnek fel a legfőbb ügyésznek és szavaznak a beszámolójáról, bár arra nézve nincs szabály, mi van abban az esetben, ha leszavazzák. A magyar parlament csekély érdeklődést mutatott az éves legfőbb ügyészi beszámolók iránt – tette hozzá.
Az ügyészség vezetőjének interpellálhatósága 2004-ben szűnt meg egy Polt Péter beadványa nyomán született alkotmánybírósági döntés következtében. Polt Péter leszögezte: a magyar jogrendszerben a legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel és a parlament szakmailag sem ellenőrizheti.
Kérdésre válaszolva közölte: a bírói és ügyészi kar szakmai együttműködése bizonyos területeken a kedvező indulást követően kicsit mintha zátonyra futott volna, ilyen például a képzés, a Magyar Igazságügyi Akadémia tevékenységének az ügye, ugyanakkor sikeres az együttműködés a jogalkotás előkészítésében és az életpályamodell megalkotásában.
A rendezvényen felvetődött a nyelvvizsga-hamisítások ügye, ahol az ügyészség – dacára annak, hogy korrupciós cselekményről van szó – ezres nagyságrendben élt a vádelhalasztás lehetőségével. Polt Péter az eset kapcsán úgy vélekedett: a döntés vitatható, de törvényes. Majd az ügyben történő esetleges tömeges vádemelés problémáira figyelmeztette a hallgatóságot. Így például, hogy hol van olyan bíróság, ahol egy ezer vádlottas ügyet letárgyalnak, és milyen körülmények között, mennyi ideig tarthat egy ilyen eljárás.
Arra a felvetésre, hogy a több tízezer embert érintő devizahiteles ügyekben egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lett volna, ha az ügyészség támadja meg keresettel polgári bíróság előtt a vitatott általános szerződési feltételeket, Polt Péter elmondta: az e fajta ügyészi fellépésnek szigorúak a törvényi feltételei, ezekben az ügyekben erre nem volt lehetősége az ügyészségnek, és egyébként se szerencsés, ha mindenki az ügyészségtől várná a megoldást.
Azzal kapcsolatban hogy a magyar ügyészség váderedményessége meghaladja a 96 százalékot és ez az arány a tőlünk nyugatabbra lévő fejlett demokráciákban és jogállamokban jellemzően 15-25 százalékkal alacsonyabb, Oroszországban viszont 98 százalék, mi több, Kínában egyenesen 99 százalék, a legfőbb ügyész úgy reagált: a statisztikák e tekintetben nehezen vethetők egybe, az összehasonlítás megtévesztő lehet, hiszen például Magyarországon a nyomozó hatóságoktól vádjavaslattal az ügyészségre érkező aktáknak viszont csak a feléből lesz vádemelés.
Polt Péter azzal a bírálattal kapcsolatban, hogy a magyar ügyészek „mindig biztosra mennek”, csak azokban az ügyekben emelnek vádat, ahol biztosak a sikerben, kijelentette: a jelenlegi szabályozás pontosan erre kötelezi az ügyészeket, a kedvező váderedményességi mutatók egyik oka pedig talán éppen az, hogy a magyar ügyészek jól végzik a munkájukat.
A legfőbb ügyész előadását az MTA által szervezett Jogrendszer belülről című beszélgetéssorozat keretében tartotta, melynek célja, hogy reálisabb képet adjon az egyes intézmények és a jogrendszer valós működéséről.