Soltész Miklós arról is beszélt, hogy az európai egyházi törvények általában szigorúbbak, mint a magyar. Éppen ezért nem véletlen, hogy azok az egyházak, amelyek évtizedek, évszázadok óta jól működnek Magyarországon, nem akarnak új törvényt, hanem a jelenlegi módosítását szeretnék – mondta. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: „megnyugodhatnak az egyházi vezetők és azok is, akik ilyen területeken dolgoznak, mert meglesz a támogatás, meglesz a költségvetési módosítás alapján az az összeg, amelyből nyugodtan tudnak gazdálkodni”. Kiemelte, hogy ez az egész társadalom szempontjából fontos, hiszen az egyházak által végzett karitatív, szociális, oktatási munka túlmutat az egyházak hitéleti tevékenységén. Soltész Miklós megjegyezte: 2010-től az előző Orbán-kormány „majdnem megduplázta az egyházi támogatásokat”.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 4-ei sajtótájékoztatóján fejezte ki a történelmi egyházak aggodalmát egy teljesen új egyházi törvény elkészítésével kapcsolatban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán az Indexnek azt nyilatkozta, hogy pártja nem fog megszavazni egy olyan új egyházi törvényt, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Erdő Péter december 4-én beszélt arról is, hogy a jövő évi költségvetés egyházakat érintő részéből hiányoznak bizonyos összegek. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke pedig az MRE december 3-ai zsinati ülésén azt mondta, hogy egyházuk szabadon felhasználható támogatása 2015-ben 425 millió forinttal kevesebb lesz, mint 2014-ben.