A Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből a teljes népesség, 10 százalékot a pártválasztók körében. Kisebb mértékben, de növekedtek az ellenzéki pártok táborai, viszont a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt meg – közölte a Tárki szerdán az MTI-vel.
A november 13. és 23. között 1006 fős országos véletlen mintán személyes kérdezéssel végzett felmérés szerint a Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből a teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék. Tekintve e tábor méretét, ez szinte „földcsuszamlásszerű népszerűségvesztésre utal”, de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye – írta a Tárki.
A többi párt támogatottságának változását tekintve – olvasható a közleményben – óvatosan kell fogalmazni, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezők aránya nőtt leginkább. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások előtt állt. Jelenleg még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erő tudja majd megnyerni.
A közvélemény-kutatás szerint a Jobbik népszerűsége lényegében nem változott: az októberi 11 százalék után e hónapban 12 százalék. A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsi körének mérete sem az előző hónaphoz képest (3 százalék). Sem az LMP, sem az Együtt-PM támogatottsága nem változott szignifikáns mértékben, előbbi 2-ről 3 százalékra, utóbbi 1-ről 2 százalékra módosult. A pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat; az október 13 százalékról 19 százalékra, de növekedett a bizonytalanok aránya is, 21 százalékról 24 százalékra.
A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 10 százalékpontot csökkent, 55 százalékról 45 százalékra. Mind a Jobbik, mind pedig az MSZP 4 százalékpontot növekedett; előbbi 17 százalékról 21 százalékra, utóbbi pedig 16 százalékról 20 százalékra nőtt. A Jobbik esetében ez az erősödés egy hosszabb ideje tartó trend folytatását is jelenti egyben. Az LMP 3 százalékról 5 százalékra változott, a DK-t választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-ről 3 százalékra módosult. A Tárki közleményében megjegyzi: a regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következő hónapok során erősíthetők meg.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Ami viszont nem változik, hogy Orbán Viktor idén is előadást tart Tusnádfürdőn.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
