Lech Walesa beszédében kiemelte, a lengyelek soha nem adták fel a küzdelmet a szabadságért, a demokráciáért. Hangsúlyozta, 1978-as pápává választása után II. János Pál nem szűnt buzdítani a lengyeleket, hogy imádkozzanak, tartsanak ki, és ennek lett a következménye, hogy létrejött a tízmilliós taglétszámú Szolidaritás szakszervezet.
A volt lengyel államfő kifejtette, hogy amikor Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője, és reformokat hirdetett, a lengyel ellenzék örült ennek, mert tudta, hogy a kommunizmust lehetetlen megreformálni, a reformok a rendszer bukását fogják okozni, ami végül be is következett. Lech Walesa kiállt a globalizáció mellett, amelyet ő pozitív folyamatnak lát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös értékekről, értékrendről nem szabad megfeledkezni. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Európa egységes legyen.
Azt mondta, hogy hinni kell a közös Európában, amely értékeken alapul. Az európai nemzetek külön-külön nem tudnak előrejutni, csak együtt, közösen lehet előre lépni, le kell küzdeni a megosztottságot, de a globalizációt össze kell kapcsolni az értékrend megőrzésével, jelentette ki a lengyel politikus. Lech Walesa a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, 1990 és 1995 között Lengyelország államfője volt. A visegrádi együttműködés egyik alapítója. 1983-ban Nobel-békedíjat kapott.