Lázár János, Gulyás Gergely és Antall Józsefné méltatta Lengyelország egykori Nobel-békedíjas államfőjét abból az alkalomból, hogy a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Antall József Tudásközpont Visegrád Bridge-díjjal tüntették ki Lech Walesát.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Lech Walesa volt lengyel elnök élete tanulság minden olyan politikai erő számára, amely vissza akar térni a valódi népfelség elvéhez, a Lech Walesa által fémjelzett Szolidaritás szellemiségében ugyanis éppen a csöndes többség akaratát képviselte a közös ügyek alakításában.
Szerdán a Parlamentben, az Antall József Tudásközpont rendezvényén a Visegrád Bridge-díjjal tüntették ki Lech Walesát, Lengyelország volt elnökét, a visegrádi együttműködés egyik alapítóját. A Miniszterelnökség vezetője beszédében hangsúlyozta, Lech Walesa nemcsak tanúja, hanem alakítója is volt Lengyelország, Kelet-Közép-Európa, sőt a hidegháborúban kettészakított világ történelmének is. Szavai szerint minden korban szükség van a hozzá hasonlókra, akik készek megjavítani a hétköznapok szándékosan vagy gondatlanul elrontott igazságait. Lázár szerint Lech Walesa Kelet-Közép-Európa megtestesült lelkiismeretévé vált, elutasította azokat a sötét alkukat, féligazságokat, hazugságokat, egyéni és közös megalkuvásokat, amelyekre a kommunista diktatúra épült.
A lengyel hídember
A volt lengyel elnök azt hirdeti, folytatta Lázár, ahhoz, hogy ne legyünk újra kiszolgáltatva a keleti szélnek, de ne váljunk csupán a nyugati világ másodlagos piacává sem, képesnek kell lennünk a saját lábunkra állnunk. Képessé kell tennünk a régiót, Kelet-Közép-Európát arra, hogy így, együtt valódi nagyhatalom legyen az EU-ban, mondta Lázár János. Lech Walesa olyan ember, aki életében híddá tudott válni, amely a kommunizmusból a szabadságba vezetett, és amely kapcsolatot teremtett ott, ahol korábban csak fal és vasfüggöny állt: Kelet és Nyugat között, mondta Lázár János.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az ünnepségen hangsúlyozta: Lech Walesa kitörölhetetlen szimbóluma a 20. század kommunista diktatúrával szembeni ellenállásának, az 1989-1990-es átalakulásnak és rendszerváltozásnak, valamint a lengyel nemzet legdicsőbb hagyományait felélesztő Szolidaritás mozgalomnak. Egy totalitárius diktatúrában olyan mozgalmat szervezett, amely a fenyegetettség közepette is Európa hagyományos és valódi értékeit jelenítette meg, hiszen a Szolidaritás demokratikus, nemzeti és keresztény mozgalom volt. Gulyás Gergely szerint a Szolidaritás győzelme, a nemzeti, demokratikus és keresztény Lengyelország létrejötte azt hirdeti, hogy nemes eszmék felett az elnyomás és az erőszak csak átmeneti győzelmet arathat. A Szolidaritást sem az állandó fenyegetés, sem vezetője, Lech Walesa letartóztatása, sem a szükségállapot kihirdetése nem rendítette meg, tette hozzá.
Úgy kell ma is a szolidaritás, mint egy falat kenyér
Az alelnök kijelentette: Közép-Európa államai közül Magyarország Antall Józsefnek, Csehszlovákia, majd Csehország Václav Havelnek, Lengyelország pedig Lech Walesának a vezetésével tette meg az első, meghatározó lépéseket az európai közösséghez való tartozás irányába. Gulyás Gergely kiemelte: Lech Walesa munkásságának üzenete ma is aktuális, hiszen napjaink Európájának semmire nincs nagyobb szüksége, mint szolidaritásra, amely az európai közösségen belül tiszteletben tartja az eltérő történelmi hagyományokból eredő különbözőségeket.
Karla Wursterová, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatója arról beszélt, hogy a Szolidaritás a Közép-Európa jövőjét meghatározó békés változás mozgatórugójává vált, az emberek összetartozásának és egységének, az együttműködési készségnek, a konfliktusok kölcsönös tisztelet melletti megoldásának szimbóluma lett. Ez a szellemiség hatotta át a visegrádi együttműködés megalapítását is. Úgy véli, Lech Walesa érdeme is, hogy az együttműködés és a szolidaritás szelleme a kezdetek óta meghatározó a visegrádi csoportban. Antall Józsefné beszédében azt mondta: a generációja nem hitte, hogy az ő életükben fordulat következhet be. A fordulat első lépéseit aztán Gdanskban tették meg, és Lech Walesa hosszú és göröngyös utat tett meg azóta.
Hinni kell Európában
Lech Walesa beszédében kiemelte, a lengyelek soha nem adták fel a küzdelmet a szabadságért, a demokráciáért. Hangsúlyozta, 1978-as pápává választása után II. János Pál nem szűnt buzdítani a lengyeleket, hogy imádkozzanak, tartsanak ki, és ennek lett a következménye, hogy létrejött a tízmilliós taglétszámú Szolidaritás szakszervezet.
A volt lengyel államfő kifejtette, hogy amikor Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője, és reformokat hirdetett, a lengyel ellenzék örült ennek, mert tudta, hogy a kommunizmust lehetetlen megreformálni, a reformok a rendszer bukását fogják okozni, ami végül be is következett. Lech Walesa kiállt a globalizáció mellett, amelyet ő pozitív folyamatnak lát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös értékekről, értékrendről nem szabad megfeledkezni. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Európa egységes legyen.
Azt mondta, hogy hinni kell a közös Európában, amely értékeken alapul. Az európai nemzetek külön-külön nem tudnak előrejutni, csak együtt, közösen lehet előre lépni, le kell küzdeni a megosztottságot, de a globalizációt össze kell kapcsolni az értékrend megőrzésével, jelentette ki a lengyel politikus. Lech Walesa a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, 1990 és 1995 között Lengyelország államfője volt. A visegrádi együttműködés egyik alapítója. 1983-ban Nobel-békedíjat kapott.
A Visegrád Bridge-díjat a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Antall József Tudásközpont a rendszerváltoztatás 25. és a visegrádi országok uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából hozta létre azzal a szándékkal, hogy minden évben kitüntessen egy-egy embert a politika, gazdaság vagy diplomácia területéről a V4 érdekében végzett munkájáért.
*
Áder is köszöntötte Lech Walesát
A lengyelek szabadságküzdelmeit, valamint a Lech Walesához fűződő személyes élményeit idézte fel Áder János köztársasági elnök köszöntőjében szerdán azon a díszvacsorán, amelyet a Lengyel Köztársaság egykori elnökének tiszteletére adott a Sándor-palotában. Az államfő felelevenítette, hogy 1987 nyarán mindketten részt vettek a II. János Pál pápa harmadik lengyelországi látogatása során Gdanskban megtartott misén.
Mint mondta, akkor még a Szolidaritás vezetője nem gondolhatott arra, hogy három és fél év múlva Lengyelország szabadon választott elnöke lesz, és ő sem sejtette, jegyezte meg Áder János, hogy huszonhét év múlva Magyarország köztársasági elnökeként köszöntheti a Nobel-békedíjas egykori államfőt. Lech Walesa válaszában azt hangsúlyozta: nemzedéke sokat tett azért, hogy Európában leomoljanak a határok. Hangsúlyozta: a falakat azért rombolták le, hogy a különbségek kiegyenlítődjenek, a szociális, kulturális vagy oktatási egyenlőségért azonban még sokat kell tenni.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
Megszellőztették a hírt.
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
A visegrádi országok szerint a gazdák pénzét és megélhetését áldozná fel az uniós agrárpolitika.
Bekövetkezett az, amitől tartottak.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
