Megjegyezték, hogy az átalakulás kizárólag a gazdasági társaságok számában – illetve elnevezésében - eredményez változásokat, az új társaság valamennyi – a korábbi négy közszolgálati médiaszolgáltató számára a törvény által előírt közszolgálati — feladatot egyedül fogja ellátni. A politikusok egyértelműen rögzítenék, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak milyen típusú – rádiós, televíziós, online, hírügynökségi – szolgáltatásokkal kell szolgálnia a társadalom érdekét. A szabályozás újdonságként javasolja bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott úgynevezett közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség, illetve hallgatottság mellett a közszolgálati jelleg mérésére is kiterjed.
A kormánypárti képviselők kötelezettségként írnák elő, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató működése, stratégiája kiszámítható és előrelátható módon tervezett legyen. Kitérnek arra is, hogy a beolvadás egyrészről biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg, másrészt pedig a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása is biztosított marad.
A javaslat emellett megfelelő jogi formában rögzítené a médiatanács által alkotott, alapvetően az állami vagyonnal való gazdálkodással összefüggő szabályokat, és több helyen pontosító, egyértelműsítő rendelkezéseket tartalmaz. Dunai Mónika és Tuzson Bence ezen felül több, a közmédia, illetve egyes rendelkezésekkel összefüggésben a teljes médiapiac napi működése számára szükséges módosítást irányoz elő. Ezek egyebek mellett a műsorterjesztésre, a műsorkvótákra, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozására vonatkoznak.