Még szeptember folyamán, végzés útján utasította el a Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke által az Európai Parlament ellen benyújtott keresetet az Európai Bíróság – derül ki az uniós bírói testület hétfőn közzétett hírleveléből.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke még 2012-ben írt petíciót az Európai Parlamentnek, amelyben azt kifogásolta, hogy Szlovákia úgy módosította állampolgársági törvényét, hogy a jogszabály megfosztja szlovák állampolgárságuktól mindazokat, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát. A petíciót az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elfogadta, majd miután az Emberi Jogok Európai Bírósága ehhez nagyon hasonló ügyeket utasított el, az uniós jog betartatása fölött őrködni hivatott Európai Bizottság pedig megállapította, hogy a kérdés nem tartozik uniós hatáskörbe, a petíciós bizottság a beadvány ügyét lezárta.
Lomnici ezt a döntést támadta meg a luxembourgi uniós bírák előtt, azt állítva, hogy a döntést a bizottság nem indokolta, és arról őt nem értesítették írásban, továbbá, hogy a döntést az EP petíciós bizottsága szabálytanul hozta meg.
A végzésből kiderül, hogy a szakbizottság csak a kereset benyújtása után egy hónappal küldött írásos értesítést és indoklást Lomnicinek, ez viszont még nem jelenti azt, hogy a döntés szabályosan születetett.
A luxembourgi uniós bíróság ugyanakkor gyakorlatilag azt állapította meg, hogy azon túlmenően, hogy a petíciós bizottság elfogadta a petíciót, az már nem tartozik a bírák ellenőrzési hatáskörébe, hogy a testület mit kezd a beadvánnyal. Ha Lomnici nem nyújthatta volna be petícióját, azzal csorbultak volna a jogai, ám miután a szakbizottság azt elfogadta, az EP „teljes körű, politikai természetű mérlegelési jogkörrel rendelkezik”, hogy milyen intézkedéseket hoz az ügyben.
A bírák azt is megállapítják, hogy a petíciós bizottság nem hozhat más uniós intézményeket vagy a parlament más szerveit kötelező határozatokat, továbbá fellépési eszközei politikai természetűek, és nem kötelező érvényűek. Ezen túlmenően a bizottságot arra sem kötelezi semmi, hogy egy petíciót elfogadjon, s ha mégis, akkor a kérdésben a beadvány benyújtójának kedvező, jogi helyzetét módosító döntést hozzon.
Kitér a végzés arra is, hogy a bizottság jelentést vagy állásfoglalási indítványt készíthet az EP számára, illetve véleményt vagy ajánlást fogalmazhat meg, de ezek formájuk és természetük miatt nem minősülnek joghatások kiváltására alkalmas aktusoknak. „Nem tartalmaznak ugyanis semmilyen kötelezettséget címzettjeik számára” – áll a végzésben, amely szerint így az, hogy a petíciós bizottság lezárta a petíciót, nem változtat lényegesen Lomnici jogi helyzetén, „mivel a petíciós eljárás nem teszi lehetővé a petíció érdeméről jogilag kötelező módon történő határozathozatalt”.
Ennek alapján pedig a bíróság úgy ítéli meg, hogy saját ítélkezési gyakorlata értelmében a petíciós bizottság határozata a bíróságon nem támadható meg, Lomnici Zoltán keresetét pedig emiatt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Felháborító módon nyert időt az Európai Bizottság elnöke.
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.
Mindenkit felrázott a Fidesz.
Ez lehetővé tenné a blokkoló kisebbség kialakulását.
A német kancellár szerint „nincs helye további késlekedésnek”, miközben az Európai Parlament épp jogi vizsgálatra küldt a vitatott egyezményt.
Az Európai Bizottság elnöke a világrend „visszafordíthatatlan átalakulásáról”, Grönland szuverenitásáról, Zelenszkijék további dotálásáról és a Mercosur-megállapodás előnyeiről tartott beszédet.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
