Lázár: Konszenzusra törekszünk a Sorsok Háza ügyében

A kormány a magyarországi zsidó szervezetek támogatásával és a nemzetközi zsidó közösség segítségével akarja kialakítani a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza szakmai programját – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Zsidó Közösségi Kerekasztal több mint négyórás ülése után, amelyen tájékoztatása szerint nyolc témát vitattak meg. A miniszter együttműködő hangulatúként jellemezte a Parlamentben tartott zárt tanácskozást, és a Mazsihisz elnöke is fontos lépésnek nevezte, hogy egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtak folytatni.

„Az együttműködés újrakezdése volt talán a legfontosabb” – mondta a miniszter, aki a felmerülő kérdések közül megemlítette a magyarországi holokauszt-túlélők anyagi-szociális helyzetét, a magyarországi zsidó temetők ügyét, valamint a holokauszt megjelenítését a köznevelésben. Emlékeztetett, négy témát a kormány kezdeményezett, négyet pedig zsidó szervezetek. A Józsefvárosi pályaudvaron létesülő Sorsok Háza ügyében Lázár János közölte: „a szakmai program és a rbelső tartalom tekintetében a magyar kormány konszenzusos megoldást hoz létre”. A szakmai koncepció kialakításában a kabinetnek szüksége van a magyarországi zsidó szervezetek támogatására és a nemzetközi zsidó közösség segítségére – jelezte. A Mazsihisz korábban feltételekhez kötötte együttműködését a Sorsok Háza-projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a kiállítás történelemfelfogásának a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont kiállításának általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia.

A miniszter úgy összegzett, hogy a kifejezetten együttműködő hangulatú keddi megbeszélésen a kormány és a zsidó szervezetek közötti minden konfliktuspont szóba került, de ezek mindegyikét nyitott kérdésnek tekintik, a cél pedig az, hogy a következő alkalommal minél többet le is zárhassanak. Elmondta, hogy a következő tanácskozást decemberben tartják, amelyre meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit és a szakminisztereket is, hogy áttekintsék az antiszemita jelenségekkel szembeni zéró tolerancia elvének érvényesülését.

Lázár János kérdésre megerősítette, valóban felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a Miniszterelnökségnek – személy szerint neki – „adott esetben vitás kérdésekben”. „Ez korántsem jelenti, hogy mindenben egyetértenénk, vagy hogy ő elvtelen támogatója lenne a mi politikánknak. (...) A mi munkánkban szükség van jó néhány olyan ember véleményére is, aki egyáltalán nem tartozik a szekértolóink közé (...), mégis megpróbálja a megoldás felé vinni a dolgokat” – fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke újságíróknak azt mondta: fontos lépésnek tartja, hogy egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtak folytatni a Zsidó Közösségi Kerekasztalon. Úgy fogalmazott, nagyon sok kérdésben sikerült megoldást találniuk, és nagyon sok kérdéssel kapcsolatban a kormánynak és a zsidó szervezeteknek még „dolgozniuk kell azon, hogy eljussunk a megoldásig”. A Mazsihisz elnöke „nagyon biztatónak” tartja, hogy a Sorsok Házával kapcsolatban a zsidó szervezetek ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a kiállítást „csak konszenzusos megoldással” fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak a szakmaiságával. Heisler András elmondta, az ülésen a résztvevők sokat „vitatkoztak az antiszemitizmus monitoringozásáról, figyeléséről”, és abban maradtak, hogy a decemberi ülésen vissza fognak térni rá. A Mazsihisz-elnök pozitív fejleménynek nevezte, hogy a kormány „nyitottan fogadta” a zsidó szervezetek kezdeményezését, hogy tegyék rendszeressé a kerekasztalt. Hozzátette, a következő, decemberi ülésnek már a kormánnyal közösen meghatározott napirendje is „kezd összeállni”.

A holokauszt-emlékévet az elnök „kétarcú emlékévnek” nevezte. Kiemelte, volt konfliktus a zsidó szervezetek és a kormány között, ami „árnyékot vetett”, ugyanakkor az önkormányzatok szervezésében, vidéken „rendkívül emelkedett hangulatú megemlékezéseket” tartottak egész évben, és „különleges értékű” rendezvények, kiállítások jöttek létre. Zoltai Gusztáv kinevezésével kapcsolatban Heisler András úgy nyilatkozott, „megvan a véleménye róla, de azt nem kívánja megosztani” a nyilvánossággal. A tanácsadói kinevezés az elnök szerint mindenkit meglepetésként ért.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a kerekasztalt „a produktivitás és a konstruktivitás irányába tett lépésként” értékelte a sajtótájékoztatón. Kiemelte a több mint 7000 Magyarországon élő holokauszt-túlélő szociális helyzetét. A vezető rabbi elmondása szerint a kerekasztalon a kormány fontos programpontokat mondott. Az EMIH részéről két külföldi támogatója révén egymillió dollárt hoz Magyarországra, hogy felépülhessen egy idősek otthona a túlélők számára. A Sorsok Házáról Köves Slomó azt mondta, már maga az intézmény „óriási lehetőség”. Kiemelte, a történelmi hitelesség mellett az a legfontosabb kérdés, hogyan adódik át az a tartalom, ami benne van. Ezért a kerekasztalon a vezető rabbi javasolta, hogy a szakértőkön kívül az EMIH, illetve a Mazsihisz felkérésére független értelmiségiek is mondjanak véleményt a kiállításról: arról, hogy szerintük milyen hatással lesz a kiállítás arra a sok ezer gyerekre, aki meg fogja nézni, és akiknek a holokauszthoz és a magyarországi zsidósághoz való hozzáállását befolyásolni fogja.