Magyar Péter nagy próbatétele: az első 100 nap, ami mindent megváltoztathat

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?

Törvényerőre emelkedett az egyháztörvényt elmarasztaló ítélet, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a kormány ezzel kapcsolatos fellebbezését. A strasbourgi bírósághoz forduló kilenc kisegyháznak kártérítés is jár.
Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. A strasbourgi testület honlapján hozta nyilvánosságra, hogy törvényerőre emelkedett az elsőfokú ítélet.
Korábban kilenc kisegyház fordult a bírósághoz panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Az elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

A magyar Alkotmánybíróság tavalyi határozatában már megsemmisítette az egyházügyi törvényt.
A strasbourgi bírák azt mondták ki az első fokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a "bizniszegyházak" kiszűrésére - szögezték le.
A most jogerőre emelkedett ítélet nem határozott a kisegyházaknak járó kártérítés mértékéről. Azt mondta ki, hogy öt panaszos esetében a jogsértés kimondása megfelelő elégtételt jelent. A további követeléseket illetően a feleknek most hat hónapjuk van arra, hogy ezekben megegyezzenek. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget.