Lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat első fordulója. A határidőre beérkezett több mint 470 pályaművet 11 tagú magyar és külföldi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri értékelte.
Az öt épületre idén februárban írt ki nyílt pályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt., és a május végi határidőre beérkezett több mint 470 pályaművet 11 tagú magyar és külföldi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri értékelte.
A pályázatokat elbíráló zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum épületére beérkezett több mint 110 pályaműből 6, a Magyar Zene Házára érkezett több mint 170 pályázatból szintén 6, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire kiírt közös pályázatra beérkező csaknem 110 műből 5 jut tovább a második fordulóba.
Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna. Ugyanakkor a pályázatok közül, értékes építészeti részmegoldásaikra figyelemmel, 5 művet megvásárlásra alkalmasnak ítélt a zsűri, s egyúttal új pályázat meghirdetését javasolta a kiírónak, melyre várhatóan augusztus végén kerül majd sor.
A Városligetbe tervezett múzeumi épületekre idén februárban kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat anonim, ami azt jelenti, hogy a pályázók név nélkül, egy regisztrációs számon nyújtották be pályázatukat. A szigorú nemzetközi szabályoknak megfelelő pályázati kiírásban rögzített eljárási rend szerint a pályázat kiírója a bírálati időszakban nem hozhatja nyilvánosságra a beérkezett terveket, csak kizárólag a pályázat lezárásakor, s ekkor derülhet majd fény a győztes pályázók kilétére is.
A zsűri és a zsűri munkáját segítő 36 szakértő június elejétől értékelte a pályaműveket, amelyeket 5 szempontcsoport alapján minősítettek. A leendő múzeumok építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri vizsgálta a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (pl, a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is.
Az építészeti tervpályázat második fordulója augusztus közepén indul, ebben a szakaszban a továbbjutott pályázatok részletesebb kidolgozását várja majd a zsűri, az eredményhirdetés pedig várhatóan decemberben lesz.
A pályaműveket magyar és külföldi, múzeumi és építész szakemberek bírálják el.
A zsűri tagjai: Elnök: Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, társelnök: Wim Pijbes építész, az amszterdami Rijksmuseum főigazgatója és Martha Thorne építész, a Pritzker Építészeti Díj ügyvezető igazgatója.
Tagok: Paula Cadima építész, egyetemi tanár (AA London School of Architecture); Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Finta Sándor, Budapest főépítésze; Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa; Henri Loyrette, a francia Államtanács tagja, a Musée du Louvre korábbi igazgatója; Nagy Ervin országos főépítész; Sáros László György építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Póttagok: Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Cselovszki Zoltán építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke, Fazakas György építész és Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense. Az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) egy tagot és egy póttagot is delegál a testületbe.
Nyílt nemzetközi tervpályázat kiírására Magyarországon utoljára Budapest századfordulós fénykorában, több mint 100 évvel ezelőtt került sor. A Liget Budapest Projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épülnek fel. A projekt gazdáig megóvnák a park zöldfelületét, amelynek rekonstrukciója és növelése a Liget Budapest Projekt egyik alapvető eleme. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, míg az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum a lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül majd fel.
Az eredményhirdetést követően 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik majd, az építkezés pedig 2016-ban indulhat, s az épületek 2018. március 15-ig kerülnek átadásra. Az öt új múzeumépület megvalósításának tervezett összköltsége 75 milliárd forint.
A projekt részéről azt közölték, a Városligetnek az Európa szerte egyedülálló intézményi komplexitását megőrizve s egyben továbbfejlesztve, az itt már több mint 100 éve létrehozott múzeumokat fogja kiegészíteni európai rangú új épületekkel a Liget Budapest Projekt: egy sokoldalú, a világ számos más kulturális metropoliszában már létező múzeumi negyeddé, úgy, hogy ezzel párhuzamosan a Liget zöldfelülete is jelentősen növekedni fog. „A Városliget immár közel 150 éves tradíciója a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű biztosítása a városlakók és az idelátogatók részére. A Városliget – az új múzeumépületek révén, a park zöldfelületének teljes megújításával és bővítésével, valamint a már itt működő intézmények rekonstrukciójával és fejlesztésével – a jövőben Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, családi élményparkja lesz” – írták közleményükben.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
