Hobo dermesztő interjúban sózott oda Gyurcsánynak és az őt felkérdező libsiknek
Látod Majka, így is lehet…
Szegénységről, kisebbségi jogokról, önkormányzati kérdésekről szólt az idei szárszói találkozó. Ferge Zsuzsa és Farkas Zsombor a gyermekszegénységről beszéltek, Botka László az önkormányzatok „jogfosztását” emlegette fel, Hiller István az NKA elfoglalásáról értekezett. A találkozón részt vett többek közt Gyurcsány Ferenc, valamint az egykori SZDSZ és MDF több politikusa is.
A mintegy kétszáz ember, köztük számos baloldali, liberális politikus, művész, értelmiségi részvételével megrendezett eseményen, amelynek Farkasházy Tivadar humorista volt a házigazdája, a hozzászólók főként szakpolitikai témákkal foglalkoztak.
Az előadók sorát nyitó Ferge Zsuzsa szociológus arról beszélt, hogy világszerte megrendült a létbiztonság és a munkajog. Magyarországon a népesség 20-30 százaléka van abban a helyzetben, hogy annyi pénze sincs, ami állásvesztés esetén egy hónapig kitart – mondta, hozzátéve: ők a teljes létbizonytalanságban, „állampolgári margón” élők tömegei, és egyetlen magyar pártnak nincs elképzelése arról, hogyan lehet a problémát kezelni. Megjegyezte azt is, hogy a szociális alapjövedelmet és minimumot az MSZP sem emelte be a programjába.
Farkas Zsombor szociológus ehhez hozzátette: 2010 és 2013 között 16 százalékkal nőtt a gyermekszegénység, ma Magyarországon 400 ezer gyermek él szegénységben, és az életkörülményeket is figyelembe véve 2,6 millió ember nélkülözik.
Botka László, az MSZP választmányi elnöke azt hangoztatta, hogy az önkormányzatok jogfosztása 2010-ben az alaptörvény elfogadásával megkezdődött, az pusztán deklarálja, hogy vannak önkormányzatok, szemben a korábbi alkotmánnyal. A pénzügyi törvények az önkormányzatok gazdasági önállóságát is megszüntették, hiszen a pályázatok önrészéhez a kormány egyedi engedélye kell – mondta.
„Az Orbán utáni demokratikus világ kiépítésének legfontosabb terepe az, ha minél több helyi közösségben be tudjuk mutatni, hogyan működik az önkormányzatiság” – fogalmazott, majd közölte: az MSZP a következő napokban megnevezi polgármesterjelöltjeit.
Setét Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa a romákat ért jogsérelmekről szólva egyebek közt azt állította: Magyarországon eddig négy ügyben ítéltek el embereket rasszista bűncselekményekért, minden esetben roma embereket, a nyolc éve szakadatlan szélsőjobbos masírozások, pogromok résztvevőit viszont egyszer sem. Azt a jogszabályt, amit egy kisebbség védelmében hoztak, kizárólag a kisebbség tagjai ellen alkalmazták – vélekedett.
Hiller István hozzászólásában kijelentette: „a Magyar Művészeti Akadémia legközelebbi célja a magyar szellemi élet konszenzusos intézménye, a Nemzeti Kulturális Alap elfoglalása”. Azt is megjegyezte: az alternatív világban olyan gondolatok, művészeti megjelenítések születnek, amelyek a polgári ellenállás egyik meghatározó gócpontjai.
A rendezvény résztvevőit levélben köszöntötte Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr, aki azt írta, a Szárszói találkozó résztvevői jelenlétükkel példázzák, hogy a demokrata nem fél, és életben tartják a reményt, hogy az „eltüsszentett demokráciánk” egyszer újraépül.
Az előadók a színpadon felállított kézilabdakapu előtt beszéltek. A pályatartozék Farkasházy Tivadar szerint A csodacsatár című film Futbóliáját idézte; az olyan banánköztársaságban játszódik, ami hasonlít a mai Magyarországra.
A találkozón – amelyre a házigazda közlése szerint több felkért előadó azért nem ment el, mert félti az állását – felszólalt mások mellett Vadai Ágnes és Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció politikusa és Pusztai Erzsébet, az Antall-kormány MDF-es egészségügyi államtitkára is.
Az eseményen jelen volt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Kovács László és Lendvai Ildikó volt szocialista pártelnökök, Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke, Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője és Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere.