A lépfene támadta meg az embereket, akik mind a teremtőnél kötöttek ki
Három bomba robbant, de az európai pusztítók voltak a legkegyetlenebbek, mikor kivégezték a csoportokba verődött tömeget.
Koncerttel, valamint kiállítással emlékezik a Terror Háza Múzeum a 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztatásra. A kiállítás a vasfüggöny lebontását és a páneurópai pikniket idézi meg, amikor a Magyarországra érkező keletnémet polgárok előtt magyarok nyitották meg az utat a szabadságba, Ausztria felé. Hétfő este a Hősök terén - a Terror Háza Múzeumot működtető közalapítvány szervezésében – ingyenes Szabadságkoncertet ad a Scorpions és az Omega.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta, hétfőn nyitják meg, Átlépni a szabadságba címmel legújabb, a múzeum épülete előtt a nyár végéig látogatható szabadtéri kiállításukat, amellyel az 1989-es páneurópai pikniken történteknek, a vasfüggöny lebontásának kívánnak emléket állítani, valamint köszönetet mondani azoknak a civileknek, illetve közszereplőknek és politikusoknak, akik akkor önfeláldozóan és bátran az NDK polgárainak segítségére siettek.
A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan voltak, akik lelkészként, szervezőként segítették a keletnémeteket, vagy olykor csak azzal, hogy gondoskodtak róluk, főztek a számukra. Elmondta: azzal is tisztelegni kívánnak előttük, hogy hétfővel kezdődően egy hónapon keresztül, minden este a Terror Háza Múzeum előtti pengefalra vetítik majd ki fényképeiket, mert fontosnak tartják, hogy példájukat az újabb generációk is megismerjék. A főigazgató arról is beszélt: azt szeretnék bemutatni a kiállítással, hogy milyen civil kezdeményezések segítették a keletnémeteket abban, hogy „átléphessenek a szabadságba”. Szavai szerint az ő segítségük vezetett az NDK delegitimálásához, és ezzel bukásához, a berlini fal lebontásához, majd Németország és végső soron Európa újraegyesítéséhez.
Schmidt Mária közölte, hétfő este fél 7-re a Hősök terére ingyenes Szabadságkoncertet is szerveznek, ahol az Omega és a Scorpions együttes lép fel, és amelyre mindenkit szeretettel várnak. Úgy fogalmazott, fontos, hogy „néha megálljunk és együtt örüljünk annak, amit közösen elértünk”. Azt mondta, a magyarok jogosan lehetnek büszkék arra, hogy 25 évvel ezelőtt a magyar társadalom békésen, de határozottan legyőzte a kommunizmust, kivívta szabadságát, nemzeti függetlenségét és így léphetett át a XXI. századba. Kiemelte, mindaz, ami 1989-ben, 1990-ben történt, a magyar nemzet sikere, azt a magyar polgárok érték el; a szabadságot nem kívülről kapta Magyarország vagy a régió, hanem maga vívta ki. Utalt arra, hogy az 1980-as évek második felétől kezdődően nagyon aktívak voltak az emberek, százezrével mentek tüntetni, illetve felvonulni a Szentatya magyarországi látogatásakor, a bős-nagymarosi vízlépcső, az erdélyi falurombolás ellen vagy Nagy Imre 1956-os mártír miniszterelnök és társai újratemetésekor.
Schmidt Mária felhívta a figyelmet arra, hogy 1989-ben olyan antikommunista forradalom zajlott, amelyben közösen vettek részt széles néprétegek, ezért is érezheti minden magyar polgár a saját sikerének az elért szabadságot, a régió többi polgárához hasonlóan.