Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A Kúria érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Együtt-PM győzteskompenzációt támadó beadványát, mert az érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A pártszövetség a Nemzeti Választási Bizottság országos listás eredményeket megállapító határozata ellen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a győzteskompenzáció miatt, a Kúria döntése után az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az Együtt-PM még csütörtökön jelentette be, hogy – mivel véleményük szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét – a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul.
Ám ahhoz, hogy az ügy az Alkotmánybíróság elé kerülhessen, ki kell meríteniük a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségeket, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához a választás országos listás eredménye ellen.
A Kúria szombaton érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a szövetség felülvizsgálati kérelmét.
A beadványozók a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a választás országos listás eredményéről szóló határozatának megváltoztatását kérték. A győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek, amelyekkel az országos listáról mandátumot lehet szerezni. Mindez a jogorvoslatot kérők érvelése szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve jelentősen nagyobb aránya tovább növekszik, hiszen a szavazatok relatív többségével egyet meghaladó számú mandátumot lehet szerezni.
A Kúria szerint a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A Kúria végzésében emlékeztetett: a bírósági felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni, mely jogszabályba ütközik a megtámadott határozat, a kérelmezők azonban nem jelölték meg, hogy az NVB döntése a megjelölt jogszabályokat miként sértette meg.
Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmezők a jogi normát sérelmezik, azt alaptörvénybe ütközőnek tartják, a határozat érdemi felülvizsgálatát nem eredményezheti – szögezte le a Kúria, amely erre hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a beadványt. A Kúria határozata ellen további jogorvoslat nincs.
A Kúria a végzésében azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.
Az Együtt-PM a döntéssel kapcsolatban azt közölte: alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Hozzátették: várható volt, hogy a Kúria érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja felülvizsgálati kérelmüket, amely az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét támadta meg. Kifejtették: a Kúriához fordulás jogtechnikai lépés volt, ennek elutasító határozata szükséges ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság eljárása következhessen.