Egy hét múlva lesz az országgyűlési képviselő-választás, április 6-án több mint nyolcmillió választópolgár szavazhat. Az MTI összegyűjtötte az összes lényeges információt a jelentősen átalakult új választási rendszerről.
A választók voksaikat több mint tízezer hazai szavazókörben és 97 külképviseleten személyesen adhatják le, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Az a körülbelül húszezer választó, aki a határidőig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 97 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél szombat 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint eddig több mint 28 ezren tették meg, de a szombaton, nem sokkal a határidő lejárta előtt beérkezett kérelmeket az NVI még nem dolgozta fel, így ez a szám várhatóan tovább nő. Négy évvel ezelőtt 8800 választó szerepelt az országgyűlési választás első fordulójában a külképviseleti névjegyzékben.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést a voksolást megelőző héten péntek 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 62 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt az első forduló előtt 57 ezren jelezték, hogy (az akkori szóhasználattal) igazolással akarnak szavazni.
Az április 6-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki a megadott határidőig kérte felvételét a névjegyzékbe. Az NVI 194 903 külhoni magyar választópolgárt vett fel a központi névjegyzékbe. A regisztrált, levélben szavazóknak az NVI eljuttatta a szavazási levélcsomagot, amelyben megtalálják a szavazólapot, a választó azonosításához szükséges nyilatkozatot, a kitöltési útmutatót, valamint egy kisebb borítékot a szavazatnak és egy nagyobbat a szavazatnak és a nyilatkozatnak. Azoknak a választóknak, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken (erre hétfőtől van lehetőségük), a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása szerint el kell hagyniuk a külképviselet épületét addi, amíg kitöltik a szavazólapjukat és a nyilatkozatot.
A 106 egyéni választókerületben a vasárnapi adatok szerint összesen 1554 jelölt indul, azaz átlagosan 14 jelölt közül választhatnak a voksolók. A jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választók egy másik szavazólapon pártra szavazhatnak. Országos pártlistát 18 párt állított, ezek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét - körülbelül 20-25 ezer szavazatot - szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A regisztráció lezárulta után a legtöbben a roma névjegyzékben szerepeltek, de a számuk egyre csökken: nem sokkal a határidő lejárta után még 19 ezren voltak, most már csak alig több mint 18 ezer roma nemzetiségi választó van, így egyre kisebb az esélyük a roma nemzetiségieknek is, hogy kedvezményes mandátumot szerezhessenek április 6-án. Az a nemzetiségiként regisztrált választópolgár, aki meggondolja magát, és mégis országos pártlistára szeretne szavazni, április 4-án 16 óráig kérheti, hogy töröljék a nemzetiségi névjegyzékből. A regisztráció lezárultát követő egy hétben körülbelül tízezren vetették vissza magukat, és kérték, hogy mégis inkább pártlistára szavazhassanak.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-éig.
Nem lesz kampánycsend
A korábbi választásoktól eltérően az április 6-ai voksolás előtt nem lesz általános kampánycsend, a szavazás ideje alatt azonban nem lehet választási gyűlést tartani, továbbá a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.
A 150 méter meghatározásával összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság a tervek szerint iránymutatást ad ki, ennek általános vitáját a testület a vasárnapi ülésén tartja a kiküldött meghívó értelmében. Korábban a voksolást megelőző nap 0. órától a szavazás befejezéséig volt kampánycsend. A tavaly megalkotott új választási eljárási törvény szerint viszont a kampány a választást megelőző 50. napon, február 15-én kezdődött, és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.
Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát - mérettől és hordozóanyagtól függetlenül -, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelőket.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem. A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az Alkotmánybíróság 2007-ben alkotmányellenesnek találta és ezért eltörölte az akkori választási törvénynek azt a rendelkezését, amely a választásokat megelőző nyolcnapos időszakra moratóriumot írt elő a közvélemény-kutatási adatok közzétételére. Ezután már csak a kampánycsend idején volt tilos a közvélemény-kutatási adatokat nyilvánosságra hozni. Az új választási eljárási törvény azonban eltörölte az általános kampánycsendet, így ha készülnek közvetlenül a választás előtt közvélemény-kutatások, szabadon lehet közölni az eredményüket. Az a szabály azonban megmaradt, hogy csak a szavazás napján a szavazóhelyiségnek helyet biztosító épületből (és nem a szavazóhelyiségből) kilépő választópolgárokat lehet kérdezni, és az exit poll is csak 19 óra után hozható nyilvánosságra.
A Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása szerint az exit poll közvélemény-kutatások eredményét már 19 órától nyilvánosságra lehet hozni. A választási irodák azonban csak azután tehetik közzé a választás nem végleges adatait, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárult.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
Vajon mi lehet a háttérben?
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
A nagy felhatalmazással nagy felelősség is jár.
A politikus szerint még mindig nem történt meg a problémák feltárása és kibeszélése.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
