A Bibó István Közéleti Társaság rendezvényén Csillag István, Magyar Bálint, Kende Péter és Balázs Péter értékelte Orbánék elmúlt négy évét. Ahogy kiderült, nekik annyira nem tetszett. A köztársaság napja alkalmából rendezett eseményen Bibó István-demokráciadíjat kapott Iványi Gábor metodista lelkész.
A rendezvényen Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját értékelve arról beszélt: az csak abban volt sikeres, hogy politikai híveinek eredményesen csoportosította át az elérhető jövedelmeket, vagyonokat. Mint mondta, ez három csatornán - a közbeszerzések megszerzésén, az adórendszer átalakításán és az államháztartási rendszerek „megvágásán” - keresztül történt. Az államháztartási hiány csökkentésével összefüggésben azt mondta: az országnak ki kellett kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, hogy „továbbra is dolgozhasson a Közgép, mint a gőzgép”. Kifogásolta, hogy négy év alatt stagnált a fogyasztás Magyarországon, évről évre kevesebb beruházás indult, s emiatt az elkopott állóeszközök pótlására sem futotta.
A volt gazdasági miniszter szerint a kormány téves feltételezésekkel látott neki a szerkezeti reformoknak, úgy nyúlt hozzá az egyes területekhez, hogy a működőképesség nem javult. Csillag István úgy fogalmazott: „ma még előttünk áll az évszázad legérdekesebb politikai kísérlete. Én még nem hallottam arról, hogy választásokon győztek volna le maffiát. Ha sikerül, akkor itt a helyünk és a gyerekeinknek is”.
Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint ma a nagykövetek fő feladata, hogy „cáfoló iratokkal ostromolják a szerkesztőségeket”. Bírálta, hogy kicserélődtek az ország barátai, elküldték a valutaalapot, provokálják és sértegetik az Európai Uniót, legújabban pedig az Egyesült Államokba is belekötöttek. Hozzátette: a kormányzat a legnagyobb partnert, Németországot is provokálja azzal a „monumentális történelemhamisító giccsel”, amelyet Budapest közepén tervez felállítani. A volt miniszter álláspontja szerint a miniszterelnökkel szemben ki nem mondott diplomáciai bojkott van, nem fogadja a transzatlanti család vezetőit, és ő sem látogat hozzájuk.
Magyar Bálint, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány oktatási miniszter arról beszélt: Magyarországon „olaj nélküli olajdiktatúra” van, s az uniós források szolgálnak arra, hogy a maffiát építsék. A volt tárcavezető szerint kirekesztenek a nemzetből mindenkit, aki nincs „a vazallusi rendszerbe tagozódva”. Szólt arról is, hogy a kormányzat nem antiszemita és nem rasszista, de meghódítandó közönségnek tartja a rasszista és antiszemita embereket, ami nem menti fel őket a morális felelősség alól, hogy legitimálta ezeket az érzelmeket.
Magyar Bálint álláspontja szerint az új rendszer kiépülése alatt az ellenzék ingadozott a kormány-, illetve a rendszerkritikai bázis között, „technikai koalíció” jött létre a választásokra. „Olyan, mintha négy kereket és egy alvázat összekötnék, és valószínűleg messzebbre jutok vele, mintha a négy kereket külön görgetem, de nincs motor, nincs kormány, nincs karosszéria” - fogalmazott. Az igazi elhatározás az, ha az ellenzék tudatosan képes átállni a kormánykritikai alapról a rendszerkritikai alapra, mert ha nem teszi meg időben, akkor később nem fogja tudni - tette hozzá.
Kende Péter akadémikus, a Bibó-társaság elnöke zárszavában azt hangoztatta: a mostani ciklus régebben, 1989-ben kezdődött, amikor a mostani kormányfő rövid, de hatásos, „ruszkik, haza!” felkiáltást tartalmazó beszéde elhangzott. Most Orbán Viktor Moszkvába utazott és Magyarország sorsát hosszú időre megpecsételő dokumentumokat írt alá az oroszokkal - mondta, megjegyezve: a következő kormánynak az lesz az egyik legnehezebb dolga, miként lehet ettől az államközi szerződéstől megszabadulni, „amely - tartalma szerint - valahogyan megújítja azt az állapotot”, amelyről 1989-ben az ország egész lakossága azt gondolta, attól egyszer s mindenkorra megszabadult.
A 2000-ben alakult Bibó István Közéleti Társaság célja, hogy a névadó szellemiségének megfelelő közéleti fórumot teremtsen a politikai, gazdasági, kulturális kérdések nyilvános megvitatására - olvasható a társaság honlapján. Minden évben megünneplik a második Magyar Köztársaság 1946-os kikiáltását. A társaság 2010-es tisztújítása óta a tiszteletbeli elnök Göncz Árpád, az elnök Kende Péter. Az elnökség tagjai Debreczeni József, Görgey Gábor, Kuncze Gábor, Márton László és Vitányi Iván. A felügyelő bizottság elnöke ifj. Bibó István.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Bizonyítani kívánja, hogy iszonyodik az ÁVH-tól? Akkor talán ne telepítsen ki másokat a szép új házukból azért, hogy beköltöztesse helyükre az elvtársait. És pláne ne hallgassa le a szeretteit. Francesca Rivafinoli írása.
A KDNP-ből három politikus is így döntött.
A leköszönő miniszterelnök megszólalt a megújulásról és a politikai szövetség jövőjéről.
John Feffer szerint a kontinens politikailag több irányba húz, de a választókat a „populista, nacionalista” erők tudják megszólítani.
A leköszönő miniszterelnök döbbenten értesült a történtekről.
A német luxusmárka, amely egykor a kínai állami reprezentáció szimbóluma volt, ma már szoftveres lemaradással és a helyi elektromosautó-gyártók agresszív térnyerésével küzd. A túlélés érdekében a cég feladta korábbi identitását.
