Érthetetlen: Kijev még jobban megnehezítené a télre való felkészülést az ukránoknak
Bajba kerülhetnek az emberek, ha nem megfelelően tárolják a tűzifát.
A Magyar Tudományos Akadémia keddi budapesti tudományos tanácskozásán Sólyom László érdemi tudományos eszmecserét sürgetett a paksi bővítésről. A volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: hiányzott a dolgok szakmailag normális és demokratikusan szükséges menete a döntés meghozatalakor. A NFM államtitkára szerint viszont a kormány gondos gazda módjára jár el.
Érdemi tudományos eszmecserét, valódi érveket sürgetett a paksi bővítésről Sólyom László volt köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia keddi budapesti tudományos tanácskozásán. Sólyom László a villamosenergia-ellátás jövőjéről szóló konferencia bevezetőjében úgy fogalmazott, a döntés meghozatalakor a dolgok szakmailag normális és demokratikusan szükséges menete hiányzott. Hozzátette: a rendkívüli horderejű szerződés megkötése meglepetésként érte a magyar embereket. A hatalomgyakorlás hitelességi válságának nevezte a Miniszterelnökségre korlátozott titkos előkészítést, az „elegendő információ nélkül az Országgyűlésre hárított döntést” és az „érdemi adatok” titkosítását.
A volt köztársasági elnök szerint a döntés olyan szituációban született, amikor válaszúton van a világ energiatermelése, a választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására. „Miért kellett most szerződni, amikor energiaellátási szempontból öt-tíz év múlva is időben lennénk, és addigra az alternatívák csak tisztulni fognak?” – tette fel a kérdést a volt államfő az Index tudósítása szerint.
Sólyom a környezetvédelmi érvek kapcsán megjegyezte: nem lehet egyetlen szempont, hogy atomerőmű esetén nulla a szén-dioxid kibocsátás; az uránbányászattól a fűtőelemek tárolásáig kell nézni a folyamatot, és nem hagyható figyelmen kívül a kapcsolódó beruházások környezeti terhe, illetve az emberi hibázás lehetősége sem.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára előadásában kiemelte: a következő húsz évben Magyarországon 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítására van szükség. Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atomenergia, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák – hangsúlyozta az államtitkár. Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kormány gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg működő paksi blokkok helyettesítéséről még a kivezetésük előtt, időben gondoskodik – hangsúlyozta az államtitkár.