Transparency: Középmezőnyben van Magyarország a világ korrupciós listáján

A szervezet tíz alindex mentén vizsgált 177 országot, ez alapján egytől százig terjedő skálán pontozta az országokat, melyeknek a 70 százaléka 50 pont alatt végzett, vagyis nagyon korruptnak számít. A percepcióvizsgálat a gazdasági szereplők, és nem a lakosság véleményét tükrözi arról, hogy az adott országokban mennyire korrupt a közszektor – hangsúlyozta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

Magyarország az összesítésben 54 ponttal a 47. helyen végzett a felmérésben, ami egy hajszálnyival rosszabb, mint a tavalyi eredmény. Ez a – szinte kristálytiszta skandináv országoktól a nagyon korrupt afrikai országokig terjedő – skála 43 pontos átlagához képest ugyan nem tűnik rossznak, de EU-s összehasonlításban már igencsak rosszul áll a szénánk: huszadikak vagyunk a 28 tagállamból, vagyis a korrupt alsó harmadhoz tartozunk. A kelet-közép európai térségben vannak nálunk jobbak és rosszabbak is, de az egész térség leértékelődött a versenyképesség tekintetében – mondta el az igazgató. Hozzátette: a versenyképesség és a korrupció ott függ össze, hogy az ország átláthatatlansága korrupciós kockázatot jelent, ami megjelenik a versenyképességi rangsorokban, hiszen az átláthatatlanság növeli a bizalmatlanságot.

Martin József Péter kiemelte: a TI értékelése szerint az adatok politikai, gazdasági és társadalmi okokra egyaránt visszavezethetők. A fő problémákat a jogalkotásban akként foglalta össze: a fékek és ellensúlyok rendszere szinte összeroppant és számos független kontrollintézmény politikai befolyás alá került, emellett a közérdekű adatokra vonatkozó szabályozás és a bejelentővédelmi törvény is csak látszatszabályozást jelent. Az átláthatatlanságra szolgáltat példát az is, ahogy a kormány a NAV-ügyet kezeli: mint mondta, tulajdonképpen csak egy alibivizsgálatot folytattak le, ráadásul a bejelentő Horváth Andrást nem megvédeni, hanem lejáratni akarják, ami nagyon elhibázott hozzáállás.

Az igazgató hozzátette: a társadalomra is nagyfokú bizalmatlanság jellemző, a bizalmatlanság pedig szabálykerüléshez vezet, ami táptalaja a korrupciónak. Nagy problémának nevezte azt is, hogy a társadalom nagy része közönyös a korrupciós jelenségekkel szemben.