A Political Capital Institute (PCI) és a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat rendezvényén Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a tömeggyilkos diktatúráknak semmilyen relativizálása „nem viselhető el”, mert minden kivégzett ember élete egyformán értékes, ezért a bal- és jobboldali diktatúrákat egyaránt el kell ítélni. A fideszes politikus elmondta, a rendszerváltozás után kialakult kompromisszum szerint a büntetőjog eszközével akkor kell fellépni, ha a közösség elleni izgatás vagy uszítás alkalmas arra, hogy másokat erőszakos magatartásra indítson. Utalt arra is, hogy a polgári törvénykönyv ma már kereseti lehetőséget biztosít sérelmi díj követelésére azok számára, akik egy adott közösséghez való tartozás miatt sérelmet szenvedtek el, ez pedig szerinte „szimpatikusabb”, mint a büntetőjog alkalmazása.
Schiffer András, az LMP társelnöke példát is említve arról beszélt, hogy az elmúlt években bőven lett volna lehetőség arra, hogy a rendőrség felléphessen az erőszakra uszító felszólalások ellen. Úgy vélekedett, hogy ebből a helyzetből „elég jól megélnek” a politikai elit tagjai. Meglátása szerint a politikusoknak világosan kell beszélniük a magyar demokrácia mulasztásairól és arról a társadalompolitikai „csődtömegről”, amit felhalmozott Magyarország a rendszerváltozás óta. Hozzátette: a sikertelen kormányzás táptalaja a rasszista beszédnek, a Jobbik betiltását pedig szerinte akkor lehetne indítványozni, ha kimutatható lenne intézményes kapcsolat a párt és egyes erőszakos cselekedeteket elkövető csoportok között.
Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a holokauszttagadás olyan durva megnyilvánulása az antiszemitizmusnak, amely „túl van minden határon”, és „minden normálisan gondolkodó embert mélységesen sért”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy jelenleg „politikai jogalkotás folyik” a büntető törvénykönyv módosításakor, pedig „ez nem az a jogszabály, amit lehet rángatni pillanatnyi politikai érdekek alapján”.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a rendezvény következő kerekasztal-beszélgetésén arról beszélt, hogy vannak olyan esetek, amikor a szélsőjobboldallal le kell ülni tárgyalni, de ez semmiképpen „nem lehet kokettálás”. A fideszes politikus szerint „hatalmas nagy elmozdulás” tapasztalható a baloldal politikájában a tekintetben, hogy a Székelyek nagy menetelése mellett ők is kiálltak, s ebből is az következik, hogy „van egy nemzeti minimumban való megegyezés”, mégpedig az, hogy mindannyian úgy gondoljuk: normális európai közegben a kisebbségek jogait garantálni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell találni azokat az „eltévedt bárányokat”, akiket a szélsőjobb eddig „maga mellé tudott láncolni”. Megjegyezte: a toleranciát nem lehet kizárólag az iskolákban tanítani, hanem a családnak kell lennie elsősorban annak a közegnek, amely az első szocializációs közegként közvetíti az alapvető értékeket a felnövekvő nemzedékeknek. Az elmúlt húsz évben nemigen születtek meg azok az irodalmi művek, amelyek hozzájárultak volna ahhoz, hogy megértsük, mi történt a közelmúltban Közép-Európában – tette hozzá.
Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a kirekesztéssel szemben a Fidesz részéről vannak deklarációk, de az a napi valóságban ez nem valósul meg, mert egy adott település vezetésében rendszerint együttműködés van a Jobbik és a Fidesz között. Példaként hozta fel erre, hogy Szegeden a Fidesz helyi képviselői együttműködnek a Jobbikkal annak érdekében, hogy megvétózzák az MSZP-s polgármester kezdeményezéseit. Nyírő József író műveiről azt mondta, ha valamikor döntési pozícióban lesz, „a magyar diákok kötelező tananyagából úgy vágom ki, hogy csak úgy süvít”, ugyanakkor a közkönyvtárakban meg kell ezeket is tartani, mégpedig, azért, mert bizonyos életkor felett kialakult kritikai érzékkel szerinte lehet azokat is olvasni.
Mikecz Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a 2014-es holokauszt emlékév emlékbizottságának titkára arról beszélt, hogy a vészkorszakkal kapcsolatban nem csupán egyéves távlatban gondolkoznak, mert az emlékbizottság hosszú távú fórumnak lehet a helye, ahol az erről szóló kérdésekkel a későbbiekben is érdemben lehet foglalkozni.
Szabó Tímea, az Együtt-PM politikusa arról szólt, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda megerősödésének szerinte az az oka, hogy „elképesztő nagy médiatámogatottságot kapott” ahelyett, hogy a felvetődő társadalmi kérdésekre tartalmi válaszok születtek volna. Olyan kérdésekre nem kapott választ a lakosság az elmúlt 23 évben, mint például a másfél millió munkahely megszűnése – tette hozzá.
