Pintér: Akár húszezer hajléktalanszállói hely is lehet

A belügyminiszter az MTI-nek adott interjújában kifejtette, ha szükséges a Belügyminisztérium akár meg is tudja duplázni a jelenlegi 10 ezer hajléktalanszállói helyet, viszont aluljárót akkor sem nyitnak meg erre a célra. Hozátette: van lehetőség arra, hogy mindenki megfelelő ellátásban részesüljön, és senki ne fagyhasson meg. Az előző év leghidegebb hetében az országban összesen mintegy 10 ezer embert kellett elhelyezni, ugyanakkor a hajléktalanok nem igazodnak a szálláshelyekhez. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért feladatul kapta, hogy mérje fel a további lehetőségeket, és ennek eredményeként megállapítható, hogy szükség esetén további 10-11 ezer hajléktalannak tudnak szállást adni. Emellett rövidesen akciócsoport alakul, amelyben szociális munkások, rendőrök és mentők közösen dolgoznak az érintettek elhelyezésében.

Kitért arra is, hogy a hajléktalanokat is be lehet vonni a közfoglalkoztatás rendszerébe – erre a három új fővárosi szálló építésekor volt is már példa –, viszont vannak olyanok, akik ebben nem akarnak vagy nem tudnak részt venni.

Pintér Sándor beszámolt arról, hogy télen némiképp megváltozik a közfoglalkoztatás: mintegy 100 ezren iskolapadba ülnek, befejezik megszakított tanulmányaikat vagy mezőgazdasági oktatásban vesznek részt. További 104 ezren a megszokott keretek között folytatják a munkát, erdőgazdaságoknál, a vízügyi igazgatóságoknál dolgoznak, a MÁV-nál és határ menti területeken végeznek karbantartást. A közfoglalkoztatásban – ami eleinte 10 ezer emberrel kezdte meg működését – idén októberben egyidejűleg már 127 ezren dolgoztak, az egész évet tekintve pedig számuk eléri a 300 ezret. A tárca célja, hogy jövőre folyamatosan 200 ezer embert foglalkoztassanak egyidejűleg.

A belügyi tárca vezetője elmondta: a tél közeledtével szeretne gyakorlatot tartani, amelyben a közlekedési hatóságok, a rendőrség és a katasztrófavédelem együttműködésével modelleznék a határ lezárását és nyitását, továbbá más, nagy havazás esetén szükséges intézkedéseket.

A miniszter új lehetőségnek nevezte az önkormányzati adósságátvállalás második körét, jelezve, hogy sok önkormányzat azért került nehéz helyzetbe, mert a megkapott állami feladatok ellátásához nem volt megfelelő forrásuk. A feladatelosztást az önkormányzati törvény rendezte, az adósságátvállalás első köre lezárult, a második kör az előzetes felmérések szerint 222 települést érint majd. A több ezer háromoldalú szerződést még vizsgálja a Magyar Államkincstár. Pintér Sándor jelezte: a 3200 önkormányzatból azóta mindössze 20-30-nak adott engedélyt a kormány arra, hogy hitelt vegyen fel.

Tavaly december végére szinte száz százalékig feltöltötték a körzeti megbízotti irodákat, ennek eredményeként megnőtt a szubjektív biztonságérzet – mondta Pintér Sándor. Kiemelte: a jövő évi költségvetési javaslatban is jelentős összegek szerepelnek a folyamatos rendőri jelenlét biztosítására, a rendőrség úgynevezett gördülő akcióira, az iskolák környékén szolgálatot teljesítő közlekedési rendőrök munkájára. Kitért arra, hogy a szeptember óta iskolákban szolgáló mintegy 100 rendőr munkájáról az első beszámolók pozitívak.

A volt titkosszolgálati vezetők perével összefüggő titkos dokumentumok nyilvánosságra hozhatóságával kapcsolatos vizsgálatra a belügyminiszter azt mondta: ez folyamatban van, ugyanakkor az ügyben több titokgazda is van, az eljárás pedig még nem zárult le.
A romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatokról szólva kijelentette: a nyomozás során nem volt mindenre kielégítő válasz, de nem tudni, hogy azért, mert például egy szál vizsgálata során falba ütköztek, és elhagyták azt a szálat, amit nem tudtak kibogozni vagy pedig azért, mert más eljárási cselekmények elterelték a figyelmet. Az ügyben ügyészi felügyelettel nyomozás zajlik, amely még nem zárult le – tette hozzá.

A nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban azt mondta: a kormány kijelölése alapján ez a kérdéskör a Külügyminisztériumhoz tartozik, ugyanakkor annyit elmondott, hogy a titkosszolgálatok a társszervekkel „jelentős együttműködést folytattak”, amelynek során a magyar hatóságok „feltették a megfelelő kérdéseket, és várják rá a választ”.