Pintér Sándor belügyminiszter szólt többek között a hajléktalanszállókról, a rendvédelmi szervek téli felkészüléséről, a közfoglalkoztatás változásairól és az önkormányzati adósságátvállalásról.
A belügyminiszter az MTI-nek adott interjújában kifejtette, ha szükséges a Belügyminisztérium akár meg is tudja duplázni a jelenlegi 10 ezer hajléktalanszállói helyet, viszont aluljárót akkor sem nyitnak meg erre a célra. Hozátette: van lehetőség arra, hogy mindenki megfelelő ellátásban részesüljön, és senki ne fagyhasson meg. Az előző év leghidegebb hetében az országban összesen mintegy 10 ezer embert kellett elhelyezni, ugyanakkor a hajléktalanok nem igazodnak a szálláshelyekhez. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért feladatul kapta, hogy mérje fel a további lehetőségeket, és ennek eredményeként megállapítható, hogy szükség esetén további 10-11 ezer hajléktalannak tudnak szállást adni. Emellett rövidesen akciócsoport alakul, amelyben szociális munkások, rendőrök és mentők közösen dolgoznak az érintettek elhelyezésében.
Kitért arra is, hogy a hajléktalanokat is be lehet vonni a közfoglalkoztatás rendszerébe – erre a három új fővárosi szálló építésekor volt is már példa –, viszont vannak olyanok, akik ebben nem akarnak vagy nem tudnak részt venni.
Pintér Sándor beszámolt arról, hogy télen némiképp megváltozik a közfoglalkoztatás: mintegy 100 ezren iskolapadba ülnek, befejezik megszakított tanulmányaikat vagy mezőgazdasági oktatásban vesznek részt. További 104 ezren a megszokott keretek között folytatják a munkát, erdőgazdaságoknál, a vízügyi igazgatóságoknál dolgoznak, a MÁV-nál és határ menti területeken végeznek karbantartást. A közfoglalkoztatásban – ami eleinte 10 ezer emberrel kezdte meg működését – idén októberben egyidejűleg már 127 ezren dolgoztak, az egész évet tekintve pedig számuk eléri a 300 ezret. A tárca célja, hogy jövőre folyamatosan 200 ezer embert foglalkoztassanak egyidejűleg.
A belügyi tárca vezetője elmondta: a tél közeledtével szeretne gyakorlatot tartani, amelyben a közlekedési hatóságok, a rendőrség és a katasztrófavédelem együttműködésével modelleznék a határ lezárását és nyitását, továbbá más, nagy havazás esetén szükséges intézkedéseket.
A miniszter új lehetőségnek nevezte az önkormányzati adósságátvállalás második körét, jelezve, hogy sok önkormányzat azért került nehéz helyzetbe, mert a megkapott állami feladatok ellátásához nem volt megfelelő forrásuk. A feladatelosztást az önkormányzati törvény rendezte, az adósságátvállalás első köre lezárult, a második kör az előzetes felmérések szerint 222 települést érint majd. A több ezer háromoldalú szerződést még vizsgálja a Magyar Államkincstár. Pintér Sándor jelezte: a 3200 önkormányzatból azóta mindössze 20-30-nak adott engedélyt a kormány arra, hogy hitelt vegyen fel.
Tavaly december végére szinte száz százalékig feltöltötték a körzeti megbízotti irodákat, ennek eredményeként megnőtt a szubjektív biztonságérzet – mondta Pintér Sándor. Kiemelte: a jövő évi költségvetési javaslatban is jelentős összegek szerepelnek a folyamatos rendőri jelenlét biztosítására, a rendőrség úgynevezett gördülő akcióira, az iskolák környékén szolgálatot teljesítő közlekedési rendőrök munkájára. Kitért arra, hogy a szeptember óta iskolákban szolgáló mintegy 100 rendőr munkájáról az első beszámolók pozitívak.
A volt titkosszolgálati vezetők perével összefüggő titkos dokumentumok nyilvánosságra hozhatóságával kapcsolatos vizsgálatra a belügyminiszter azt mondta: ez folyamatban van, ugyanakkor az ügyben több titokgazda is van, az eljárás pedig még nem zárult le.
A romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatokról szólva kijelentette: a nyomozás során nem volt mindenre kielégítő válasz, de nem tudni, hogy azért, mert például egy szál vizsgálata során falba ütköztek, és elhagyták azt a szálat, amit nem tudtak kibogozni vagy pedig azért, mert más eljárási cselekmények elterelték a figyelmet. Az ügyben ügyészi felügyelettel nyomozás zajlik, amely még nem zárult le – tette hozzá.
A nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban azt mondta: a kormány kijelölése alapján ez a kérdéskör a Külügyminisztériumhoz tartozik, ugyanakkor annyit elmondott, hogy a titkosszolgálatok a társszervekkel „jelentős együttműködést folytattak”, amelynek során a magyar hatóságok „feltették a megfelelő kérdéseket, és várják rá a választ”.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Ukrán titkosszolgálati dokumentumok leplezik le a Magyarország elleni szervezett beavatkozási kísérletet: dezinformáció, manipuláció és politikai nyomásgyakorlás egy kézben.
Lehallgatott beszélgetések, külföldi ügynökök és egy példátlan titkosszolgálati akció Magyarország ellen. A Stratéga vendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Titkosszolgálati háború zajlik a háttérben: külföldi érdekek és ukrán bérügynökök akarják manipulálni a magyar választást.
Szijjártó Péter fórumot tartott, ahol a Mandiner stábjának lehetősége volt kérdezni a minisztert. Riportunk.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
