Kitudódott, hol szállásolja el Orbán Viktort Donald Trump a közelgő találkozó alatt
Külföld
Az amerikai elnök a Fehér Ház tőszomszédságában látja majd vendégül a magyar kormányfőt.
Mit gondolnak rólunk az osztrák sógorok?
2013. november 08. 12:47
Ki tudja, honnan ered az osztrákok sógorozása, de már ez is jelzi: régóta egy családként tekintünk Közép-Európa sokszor közös sorsú népeire. Persze nem egy idilli, hanem kissé zűrös família ez, kölcsönös sérelmekkel, de szerencsére gyakran felismert egymásra utaltsággal és kölcsönös előnyökkel is. A Külügyi Szemle 2013/2-es, Ausztriával foglalkozó tematikus számának bemutatóján Dr. Michael Zimmermann budapesti osztrák nagykövet tartott előadást az osztrákok Magyarország-percepciójáról.
2013. november 08. 12:47
„Nem csak szerződésekből és számokból állnak a kapcsolataink” – kezdte a Külügyi Szemle Ausztriával foglalkozó számának bemutatóján Dr. Michael Zimmermann nagykövet. A harminc éve külügyi pályán mozgó, kimért és választékosan fogalmazó karrierdiplomata 2009 óta szolgál Magyarországon nagykövetként: azóta lefolyt némi víz a kék Dunán, sőt, nem csekély hullámverések okoztak kisebb zavarokat Bécs és Budapest között. Zimmermann tudatában van a bonyolult helyzetnek: „a kapcsolataink komplexek, sokoldalúak” –fogalmazott a nagykövet, aki előbb a szikár tényekről beszélt.
Az osztrák export 3 százaléka megy Magyarországra, ami fontos szerephez juttatja hazánkat, hiszen – a 30 százalékos részesedést elérő Németország mögött – olyan országokat előzünk meg, mint Nagy-Britannia (2,7%), Oroszország (2,6 %) avagy Kína (2,4%). Az osztrák import terén hasonlóak az arányok: az abszolút első hely ugyan logikusan itt is Németországé (37%), de Magyarország is 2,8 százalékot hasít ki az import tortájából. Arról nem is beszélve – ahogy erre Zimmermann is felhívta a figyelmet –, hogy a rendszerváltás óta meredeken emelkedett a két ország külkereskedelmi forgalma, ami csak a 2008-2009-es válság idején esett vissza egy időre, hogy tovább nőjön – nagyjából az idei év várható visszaeséséig. Míg 2011-ben 8,434 millió eurónyi osztrák működőtőke érkezett hazánkba, addig ez az összeg mostanra csökkenésnek indulhatott.
Itt azonban egy huszárvágással a múltba nézett a nagykövet, és egészen a török 17. század végi kiűzésétől tekintette át az osztrák-magyar kapcsolatokat az osztrákok szemszögéből, különösen az érzelmi oldalra koncentrálva, hogyan is fogadták közös sorsfordulóinkat a nyugati szomszédaink. A török kiűzése Zimmermann szerint közös pozitív történet volt, ugyanakkor Ausztriában tisztában vannak azzal, hogy a magyar emlékezetben ennek negatív konnotációi is voltak, különösen a Habsburg-centralizációra és a rekatolizációra gondolva. Az 1848-49-es szabadságharc sem volt természetszerűleg egy közös pozitív történet, bár az osztrákok jellemzően úgy fogják ezt fel, hogy a magyarok a Habsburg-uralkodók és nem az osztrákok ellen lázadtak fel. „Mi is mondhatjuk azt, hogy hatszáz éven keresztül egy svájci család uralkodott rajtunk” – tette hozzá mosolyogva a nagykövet, aki elárulta: rendre felkérik őt magyarországi, március 15-ei koszorúzásokra, gyertyagyújtásokra, és nem okoz neki problémát a magyar szabadságharcra való emlékezés. Michael Zimmermann ugyanakkor teljesen pozitív történetnek tartja 1867-et, a kiegyezést és az azt követő korszakot, mind osztrák, mind magyar szempontból. „Persze, ha most Prágában lennénk, ott valószínűleg máshogy értékelnék ezt” – jegyezte meg a diplomata.
Az 1. világháborút követő békekötések magyarországi fogadtatását azonban Zimmermann szerint nem értik Ausztriában. „A saint-germaini békeszerződés nálunk semleges megítélésű, Ausztriában érzelemmentesen ítélik meg a rájuk vonatkozó egykori békekötést.” Csak Dél-Tirol kérdése maradt érzékeny pont sokáig, de az elmúlt két évtizedben ott is feloldódott a feszültség. „Trianont és következményeit, a trianoni térképeket azonban nem ismerik Ausztriában, és az osztrákoknak ezért is mindig meglepetés, hogy Magyarországon ma is mennyire erős érzelmeket vált ki ez a téma” – mondta a nagykövet, aki ugyanakkor úgy érzékeli, Burgenland kérdése nem vált ki Magyarországon nagy érzelmeket.
„A Vasfüggöny leereszkedése mindkét országnak tragédia volt” – folytatta Michael Zimmermann, de 1956, az akkori határnyitás, a magyar menekültek befogadása és a magyar szabadságharc segélyezése újra a két nép közötti barátságot erősítette. Az 1978-as vízumkényszer-eltörlés is pozitív fejlemény volt, hiszen egyre nagyobb magyar tömegeknek nyitotta meg Ausztria, s ezzel a Nyugat kapuit. Az 1989-es páneurópai piknik, a határok megnyitása, az Osztrák-Magyar Akció alapítvány ösztöndíjprogramja csupa pozitív történet volt, az 1999-es magyar NATO-csatlakozást pedig semlegesen fogadta a semleges Ausztria. A 2004-es EU-csatlakozást megelőző és azt követő osztrák-magyar partnerségnek pozitív hozadéka volt. Ám az osztrák-magyar egymásra találást beárnyékolta a Rába-habzás évtizedes ügye – amit Zimmermann szerint végül példaértékű bilaterális együttműködéssel oldottak meg 2011-ben –; ahogy a zsebszerződések ügyét és az osztrák hulladék magyarországi feldolgozása elleni fellépést is negatívan fogadta az osztrák közvélemény. „Az osztrák felfogás szerint a hulladékexporton alapuló ipar nem a szomszéd kapitalista kizsákmányolásának, hanem az infrastruktúra fejlesztésének számít.”
A diplomata szerint az EU-csatlakozás, majd a schengeni zónába való belépés során az osztrák bulvármédia a legkisebb híreket is felnagyította, amik a bűnözés növekedésével vagy a migráció negatív hatásaival függtek össze; de a negatív érzelmek azóta enyhültek Ausztriában. 2010 után a Duna-stratégia egy pozitív téma, de több magyarországi lépést – a bankadókat, a devizahitelek ügyét – negatívan fogadták Ausztriában, mind a közvélemény, mind a döntéshozók. Zimmermann hangsúlyozta: nem az intézkedések szükségességéről vagy szakszerűségéről beszél, hanem azok ausztriai fogadtatásáról.
A nagykövet előadásának végére összeállt táblázatból az látszik: a pozitív és negatív töltetű, rapszodikus történelmi kapcsolataink után a rendszerváltozást megelőző és azt követő években megszaporodtak a pozitív közös történetek, de az elmúlt években újra – osztrák fogadtatás szempontjából - negatív események kerültek előtérbe. „Bár gazdasági együttműködésünk szinte folyamatosan erősödött az elmúlt két évtizedben, az érzelmi kapcsolatrendszerünk cikk-cakkossá vált” – zárta szavait Michael Zimmermann, aki szerint a diplomaták, a tudományos szakértők és a politikum feladata, hogy a jövőben pozitívabb irányba fejlődjön tovább az osztrák-magyar kapcsolatrendszer.
Magyar Péter embere már a Bloombergen csalogatja a multikat: a bankadót és a multik adóját is megnyirbálná
A Tisza vezető gazdaságpolitikusának nyilatkozata újabb bizonyíték, hogy Magyar Péter pártja a nemzetközi bankszektort részesítené előnyben a magyar adófizetőkkel szemben.
Kiszivárgott: kegyetlen belharc tombol a Tisza Pártban, Magyar Péter már a kampánycsapatával is összeveszett
Belföld
Belső források szerint Tóth Péter kampányfőnök is távozhat a pártból.
Lázár János nem teketóriázott: már be is nyújtotta a közbeszerzési törvény módosítását
A törvénymódosítás élesedése negatívan érintheti a Strabagot.
Hatalmas pofon a Nyugatnak: összezár Kína és Oroszország, szó sincs elszigetelődésről
Külföld
Sosem volt erősebb társa Moszkvának. Ez van.
Bezzeg Ausztria: senki sincs biztonságban az országban, immár minden korosztályt érint a munkanélküliség
Ausztria jelenleg a második világháború óta a leghosszabb recessziót éli át.
Rossz vége is lehetett volna: fiatalok ellen emelnek vádat iszlamista terrorterv miatt Svédországban
A két férfit „terrorszervezetben való részvétellel” is gyanúsítják.
Liverpool–Real Madrid: Szoboszlai és Güler is ott van a kezdőben, Kerkez a kispadon
Kísérje figyelemmel a mérkőzést a Mandiner tudósítása segítségével!
Összesen 213 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
IgazságosIzomViktor.
2013. november 09. 08:29
Hullámzóak a kapcsolataink Ausztriával,viszont Bécs ma már az egyik legélhetőbb magyar város:-)
Válasz erre
1
5
blumen
2013. november 09. 02:55
Németországban az osztrákokat hegyi parasztnak hivják.Van benne valami.
Válasz erre
2
0
Balt
2013. november 08. 23:10
Mondjuk Dél-Tirol elvesztését éppen Nyugat-Mo. (ma Burgenland) hozzájuk csatolásával kompenzálták. Még jó, hogy felébredt az olaszokban a lelkiismeret (? - na meg a Lajta Bánság, fegyveres ellenállás stb.) és Sopron és környékén + pár vasi falun kiírták a népszavazást, egyedül a történelmi Mo. területén. Az eredmény ismert.
Válasz erre
7
0
tetigi
2013. november 08. 18:03
Volt szerencsém (nem csak barátok révén, de jó 10 évig hivatalból is) kapcsolatban állnom velük.
A benyomásaim meglehetősen ambivalensek.
A sima osztrák átlagpolgár többnyire szimpatizál a magyarokkal, (kivéve: amelyik nem, mert ilyennel is találkoztam, az ilyen viszont nagyon nem).
A lelkiviláguk, meg a genetikai összetételük nagyon hasonló a mienkéhez: igazi közép-európaiak. Erre mondta azt egyik kiváló írójuk, Robert Musil:
– Mi egy osztrák? Németül beszélő magyar!
A hivatalos kapcsolatokban érdekes a történelemhez való hozzáállásuk: úgy tesznek, mintha Ausztria történelme az Osztrák Köztársasággal kezdődött volna, és nem mutatnak olyan nosztalgiát, mint mi a kiegyezés utáni időszakkal kapcsolatban sem, ami pedig hatalmas fellendülést hozott mindkét ország (és a Monarchia összes későbbi utódállama) életében.
Aztán van egy hosszú, 2 szakaszból (1938-45 és 1945-55) álló időszak, amit szemérmes hallgatás övez, leginkább. (Talán itt is akadnak néhányan, akik sejtik, hogy miért).
Mindenesetre: 1956-ban nagyon derekasan viselkedtek, (ne feledjük: 1 évvel azután, hogy megszabadultak a szovjetektől). Érdemes megnézni egy politikai térképet ebből az időszakból: a kvázi ebihal alakú Ausztria nagyra nőtt feje derékig benne van a vörös szörnyeteg szájában…
Válasz erre
4
0