Horváth szerint a Fidesz foglalkozott az áfacsalásokkal 2011-ben

Az eredetileg bizottsági ülésnek tervezett tanácskozásra a kormánypárti tagok nem mentek el, így ülést formálisan nem lehetett tartani. Z. Kárpát Dániel a testület elnöke azonban kezdeményezte, hogy „konzultációs jelleggel” mégis hallgassák meg Horváth Andrást. A volt NAV-munkatárs állítása szerint több fideszes országgyűlési képviselő és például Varga Mihály is már azelőtt tudott az adócsalások rendszeréről, hogy ő erről tájékoztatta volna a politikusokat, sőt úgy tudja, hogy a Fidesz frakciója 2011 tavaszán egy ülésén foglalkozott is ezzel témával. Hozzátette: korábban megkereste Rogán Antalt a Fidesz frakcióvezetőjét, valamint Révész Máriusz fideszes képviselőn keresztül megpróbálta eljuttatni az észrevételeit Lázár Jánosnak a Miniszterelnökség vezetőjének és Cséfalvay Zoltánnak a nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának. Hangsúlyozta azt is: nem ő az egyetlen volt adóellenőr, aki megpróbálta erre felhívni a főnökei, vagy a kormánypárti politikusok figyelmét.

A Fidesz-frakció nem foglalkozott az adócsalások ügyével – cáfolta Horváth András volt adóellenőr kijelentését a Fidesz sajtóosztálya az MTI-nek.

Az eseményen a volt adóellenőr hangsúlyozta: ez a kérdés igenis a számvevőszéki bizottság hatásköre és a testületnek vizsgálnia kellene az ügyet. Kiemelte: a rendszerszintű korrupció feltárásában nem elég az Állami Számvevőszék (ÁSZ), vagy a ügyészség vizsgálata, hanem mindenkinek, így a politikának is össze kell fognia és „aki nem támogatja ezt, csak hallgat, arról a választópolgárok mondanak majd ítéletet”. Úgy fogalmazott: az olajügyek sohasem szűntek meg Magyarországon csak átalakultak és „amivé lettek, az teljesen szétzilálta a termelő és kereskedelmi szektort”.

Horváth szerint 2007-től alakult ki a nagy értékű adócsalások „védelmi rendszere", amikor az adóhatóságot regionális szintre szervezték és olyan emberek kerültek magas vezetői posztokba, akik „a másik oldalról érkeztek” és akik az alájuk beosztott vezetőket „gyenge, szakmaiatlan” emberekre cserélték le. Szerinte ezen emberek mögött olyan oligarchák állnak, akik érvényesíteni tudják az akaratukat bármely kormányon, ezért is működhet a rendszer a 2007 óta dolgozó mindhárom kormány alatt. Hozzátette: a legnagyobb kiskereskedelmi láncok és a nagy exportőrök a leginkább érintettek ebben a rendszerben. Ők azok ugyanis, akik a legtöbb áfát visszaigénylik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig vizsgálat nélkül utalja vissza nekik azt.

Horváth András beszélt arról is, hogy az ebben a rendszerben keletkezett pénzek leginkább Hollandiában és Svájcban kötnek ki, de szavai szerint Szlovákia és Románia is érintett, mert ebbe a két országba megy „a fiktív árukivitel nagy része”.

„Az amiről Lázár János is hónapokkal korábban beszélt, hogy megkeresték Svájcot adatszolgáltatás miatt, annak a pénznek a nagy része ezekből az adócsalásokból származik", de az a pénz újabb csalások alapjait is képezi – fogalmazott. Bár ezekből az adócsalásokból „óriási magánvagyonok” alakultak, de a NAV mégsem indít vagyonosodási vizsgálatokat az érintettek ellen – tette hozzá.

Horváth András a bizottsági ülésen felmutatott egy dossziét is, amelyben elmondása szerint céges adatok vannak arról, ahogy például 2011-ben 29 milliárd forinttal „lehúzták a költségvetést”. Szerinte ez a rendszer több száz céget érint. Kiemelte: ha az ÁSZ, vagy az ügyészség kéri, akkor átadja az adatokat. Leszögezte ugyanakkor: a nyomozóhatóságoknak nincs gyakorlata az ilyen bűncselekmények felderítésére. Szerinte ez nemzetgazdasági kérdés, amely az okozott évi több ezer milliárd forintos kárral az ország alapvető makrogazdasági mutatóit is befolyásolja.

Az eseményen részt vett az ellenőrző albizottság részéről Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Boldvai László (MSZP) és Vágó Gábor (LMP). Mindhárom ellenzéki politikus bírálta a kormánypártokat, amiért azok nem mentek ez a bizottsági ülésre és ezzel ellehetetlenítették annak érdemi munkáját. A jobbikos politikus azt emelte ki, hogy az ÁSZ-nak törvényi kötelessége lett volna ebben az ügyben vizsgálatot indítania. Vágó Gábor szerint pedig akár az ellenzéket és a kormányt is elsöpörheti ez az ügy, ha „valóban tisztán láthatják majd a részleteket”.

Szintén jelen volt és szót is kapott Ángyán József volt fideszes, jelenleg független képviselő, Scheiring Gábor független képviselő, az Együtt-PM politikusa és Mesterházy Attila az MSZP frakcióvezetője. Ángyán József felszólalásában „nagyra értékelte” Horváth András kiállását, mert szerinte az ilyen tettekkel lehet „megtisztítani a viszonyokat”. Scheiring Gábor úgy fogalmazott: a kormány közreműködik „a rendszerszintű bénultság fenntartásában” és akadályozza a témában kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítását. Mesterházy Attila szintén azt emelte ki, hogy az ÁSZ-nak kötelessége lett volna vizsgálatot indítania, valamint egy bejelentő védelmi rendszer felállítását is javasolta az ilyen esetekre.

Az esemény végeztével Z. Kárpát Dániel az albizottság elnöke elmondta: konzultálni fog a számvevőszéki bizottság elnökével, hogy milyen eszközökkel folytassák az ügy részleteinek megismerését.