Fideszes győztes, LMP-s harmadik, jobbikos negyedik Békéscsabán

Nem unjátok már ezt az idétlen, meddő vitát?

Előzetesben három lényeges: - Ennek az időközi választásnak 5 hónappal a választások előtt szinte semmi tétje sincs, legfeljebb egy erőfelmérés lehetett volna, ha az MSZP közös jelöltje indul. - Az alacsony részvételi arány %-san mindig a kisebb pártoknak kedvez arányszámítás szempontjából. - A szavazók két fő részből állnak; az egyik az elkötelezettek, a másik a nem elkötelezettek. Mindezek figyelembevételével jogosan feltételezhető, hogy többségében az elkötelezett szavazók vettek részt. Az MSZP kiesésével a korábban rájuk szavazók közül csak az el nem kötelezettek egy része vett részt, akik többségükben valószínűsíthetően az LMP-re szavaztak. Logikailag vizsgálva - figyelembe véve a korábbi váélasztások arányait - a választás eredményét szerintem feltételezhető, hogy amennyiben az MSZP közös jelölt is indul, az LMP az utolsó helyre csúszik, a FIDESZ – MSZP közös jelölt között pedig szoros verseny alakul ki, de így is az Fideszes jelölt győz, kb 10 %-al.

Habár a következő 1-2 évben szerintem mind globálisan, mind idehaza pozitív növekedési meglepetés jöhet, ám a tények azt mutatják, hogy Magyarország nagyon gyengén teljesít. Nézzük mit mutatnak a számok 2009 vége óta. Kumulált GDP növekedés 2009-2013: Magyarország: +1,7% Lengyelország: +12% (!); Szlovákia: +10,5%; Románia: +4%; Bulgária: +3,5%; Csehország: +2,3%; EU-átlag: +2,4% Na persze, gondolhatnánk, biztos azért vagyunk tök utolsók, mert nálunk sajnos a súlyos előzmények (elmútnyócév, szocik pazarlása, stb.) miatt nagyon meg kellett szorítani a költségvetést, és ez hátráltatta a növekedést. Pedig pont ellenkező a helyzet. Nézzük mekkora elsődleges költségvetési egyenlegjavulást értünk el 2009 óta. Magyarország: +1,2%. Ennyivel javult a költségvetés egyenlege, ez nyilván minél nagyobb szám, annál nagyobb volt a nadrágszíjmeghúzás, annál negatívabban hatott a növekedésre. Nézzük a fenti országokban mennyivel javult az elsődleges egyenleg: Lengyelország: +2,6% ; Szlovákia: +5,5%; Románia: +6,8%(!); Bulgária: +2,4%; Csehország: +3,2%; EU-átlag: +3,4% Tehát - bár Magyarországon jóval kisebb volt a költségvetési megszorítás mint a többi országban - mégis nálunk volt a legkisebb a növekedés. Ez bizony nem túl jó jel, komoly strukturális problémákra utal... Egyetlen olyan indikátort találunk, ami valamiképpen magyarázza ezt a gyászos teljesítményt, ez pedig a hírhedett "deleveraging", a hitelundor, a hitelállomány csökkenése, visszafizetése. Miközben más országokban nem nagyon csökkent, sőt több helyen erősen nőtt is a bankszektor mérlegfőösszege, a folyósított hitelek állománya, itthon brutális zsugorodás történt, ami nyilván nálunk negatívan, máshol pozitívan hatott a növekedésre. Nézzük mennyivel változott a bankok mérlegfőösszege GDP-arányosan 2009 óta: Magyarország: -22%pont Lengyelország: +17%(!)p ; Szlovákia: -3%p; Románia: +0%p; Bulgária: +20%p; Csehország: +16%p; EU-átlag: -3%p Mit mondhatunk el a fentiek alapján? Egyrészt kétségtelen tény, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, mint a környező országok nagy része, másrészt ennek nagy része valószínűleg strukturális okokra vezethető vissza. Magyarország a regionális versenyben rosszul áll. Egy kiváló elemző barátom ezzel a mondattal világította meg tegnap a helyzetet:"Viktor, itt nem csak az a baj, hogy a külföldiek a folyamatos ****ás miatt nem nagyon hoznak be tőkét, és nem teremtenek munkahelyet, hanem leginkább az, hogy a magyarok is viszik ki az országból amijük van, tőkemenekítés zajlik, mert attól félnek, hogy valami okos kormányzati húzással egy pillanat alatt elveszik a bizniszüket. Ez a baj". (zárójel 1: egyébként a cseheknél és a bolgároknál is láthatóan komoly problémák vannak a fenti számok alapján, de ettől önmagában még nekünk nem lesz jobb)

Ennél már csak az ellenzéki kommentelők hülyébbek, akik örülnek annak, hogy a Fidesz csak 51 %-ot kapott.