A parlamenti működés megújításával összefüggésben célszerű a jogalkotási tevékenység újragondolása is – olvasható a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elemzésében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
A közleményben utalnak arra, hogy „az Országgyűlés elnöke által az elmúlt napokban tett – és vitákat kiváltó – nyilatkozat szerint a jövőben érdemes újragondolni a törvényhozás és az alacsonyabb, rendeleti szintű jogalkotás közötti tehermegosztást”.
A Századvég Alapítvány szakértői jelezték, hogy a következő parlamenti ciklus jelentős változásokat fog hozni, 2014-től csökken a képviselők száma, és főállásúak lesznek. Az átalakuló parlament szakszerűbb és hatékonyabb működésével összefüggésben célszerű lehet a jelenleg „túlburjánzó” törvényi szabályozás alapos áttekintése és a túlszabályozottság megszüntetése – írták.
Kiemelték, hogy ezzel a hazai jogrendszer törvényi szintje megtisztulna a feleslegesen törvényben szabályozott rendelkezésektől, s a jelenleginél szerencsésebb egyensúly alakulhat ki az Országgyűlés és a kormány jogalkotási tevékenysége között. A Századvég szerint nem képezi vita tárgyát, hogy a 20. századi totalitárius rendszerek érdemi funkcióiktól megfosztva csak díszletnek használták a törvényhozó testületeket, parlamentáris demokráciában ugyanakkor az ilyenfajta rendeleti kormányzás elképzelhetetlen.
A közleményben felidézték, hogy Magyarországon még a rendszerváltás előtt született jogalkotási törvény határozta meg, mely témákat kell mindenképpen törvényben szabályozni, míg az alkotmány az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat utalta törvényi szintre. Jelezték: a rendszerváltás után „valóságos törvénygyárrá” változott az Országgyűlés, ezzel együtt viszonylag szűk maradt a kormány és tagjainak rendeletalkotási mozgástere.
Ismertették, hogy a ciklusonként megalkotott törvények száma minden esetben meghaladta a 400-at, így 2012 végéig 3140 törvény született. Mindez azzal járt – tették hozzá –, hogy az Országgyűlés tevékenységének jelentős részét a törvényalkotással kapcsolatos folyamatok teszik ki, s emiatt egyrészt a parlament folyamatos feszített munkarendben dolgozik, másrészt az egyéb funkciók gyakorlása – például a végrehajtó hatalom ellenőrzése és a vitafórumként való működés – háttérbe szorul.
Az alapítvány álláspontja szerint szükség lenne a törvényhozás tehermentesítésére, amelynek egyik eszköze lehet a törvényhozás kizárólagos tárgyainak meghatározása, az egyes jogalkotó szervek kompetenciáinak világos elhatárolása. Megjegyezték: a parlamentáris demokrácia intézményrendszere megszilárdult, garanciái kiépültek, így indokolt lehet a törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok közötti egyensúly megújítása. Kiemelték: az alaptörvény és más rendelkezések világosan körülhatárolják azokat a tárgyakat, amelyek az Országgyűlés kompetenciájába tartoznak, és ezek ebben az alkotmányos berendezkedésben semmilyen módon nem érinthetők.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Senkit sem kímélne az Európai Parlament.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Látványos az átalakulás.
Rég nem látott szinteken a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
