A Századvég egyetért Kövér Lászlóval

A közleményben utalnak arra, hogy „az Országgyűlés elnöke által az elmúlt napokban tett – és vitákat kiváltó – nyilatkozat szerint a jövőben érdemes újragondolni a törvényhozás és az alacsonyabb, rendeleti szintű jogalkotás közötti tehermegosztást”.

A Századvég Alapítvány szakértői jelezték, hogy a következő parlamenti ciklus jelentős változásokat fog hozni, 2014-től csökken a képviselők száma, és főállásúak lesznek. Az átalakuló parlament szakszerűbb és hatékonyabb működésével összefüggésben célszerű lehet a jelenleg „túlburjánzó” törvényi szabályozás alapos áttekintése és a túlszabályozottság megszüntetése – írták.

Kiemelték, hogy ezzel a hazai jogrendszer törvényi szintje megtisztulna a feleslegesen törvényben szabályozott rendelkezésektől, s a jelenleginél szerencsésebb egyensúly alakulhat ki az Országgyűlés és a kormány jogalkotási tevékenysége között. A Századvég szerint nem képezi vita tárgyát, hogy a 20. századi totalitárius rendszerek érdemi funkcióiktól megfosztva csak díszletnek használták a törvényhozó testületeket, parlamentáris demokráciában ugyanakkor az ilyenfajta rendeleti kormányzás elképzelhetetlen.

A közleményben felidézték, hogy Magyarországon még a rendszerváltás előtt született jogalkotási törvény határozta meg, mely témákat kell mindenképpen törvényben szabályozni, míg az alkotmány az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat utalta törvényi szintre. Jelezték: a rendszerváltás után „valóságos törvénygyárrá” változott az Országgyűlés, ezzel együtt viszonylag szűk maradt a kormány és tagjainak rendeletalkotási mozgástere.

Ismertették, hogy a ciklusonként megalkotott törvények száma minden esetben meghaladta a 400-at, így 2012 végéig 3140 törvény született. Mindez azzal járt – tették hozzá –, hogy az Országgyűlés tevékenységének jelentős részét a törvényalkotással kapcsolatos folyamatok teszik ki, s emiatt egyrészt a parlament folyamatos feszített munkarendben dolgozik, másrészt az egyéb funkciók gyakorlása – például a végrehajtó hatalom ellenőrzése és a vitafórumként való működés – háttérbe szorul.

Az alapítvány álláspontja szerint szükség lenne a törvényhozás tehermentesítésére, amelynek egyik eszköze lehet a törvényhozás kizárólagos tárgyainak meghatározása, az egyes jogalkotó szervek kompetenciáinak világos elhatárolása. Megjegyezték: a parlamentáris demokrácia intézményrendszere megszilárdult, garanciái kiépültek, így indokolt lehet a törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok közötti egyensúly megújítása. Kiemelték: az alaptörvény és más rendelkezések világosan körülhatárolják azokat a tárgyakat, amelyek az Országgyűlés kompetenciájába tartoznak, és ezek ebben az alkotmányos berendezkedésben semmilyen módon nem érinthetők.