Megállapodtak az MSZP és az Együtt-PM szövetség vezetői kedden a közpolitikai javaslataik összehangolásáról és a közös egyénijelölt-állítás szempontjairól.
Mesterházy Attila MSZP-elnök az ötórás megbeszélés után újságíróknak elmondta: elfogadtak egy dokumentumot, amely, ha győznek a jövő évi választáson, akkor a kormányprogram alapja lesz. Ebben gazdaság- és társadalompolitikai, illetve közjogi terveiket összegzik, ezek között szerepel az egykulcsos adó megszüntetése, az ügynökakták nyilvánosságra hozása, egy korrupcióellenes stratégia megalkotása, az álláskeresési járadék folyósítási idejének 3-ról 9 hónapra emelése, és az, hogy 2014-től minden, a bekerüléshez szükséges pontszámot elérő felsőoktatási hallgató ingyen kezdhesse meg tanulmányait.
A 25 pontból álló dokumentum szerint új alkotmány kell, ehhez azonban széles körű egyetértésre és társadalmi egyeztetésre van szükség, ezért előbb a jelenlegi alaptörvényt módosítanák, megszüntetve a „kormányzást akadályozó gátakat” és megteremtve „a jelenleg pártkatonák által uralt független alkotmányos intézmények tekintélyét”. A határon túli magyarok könnyített honosítását és választójogát viszont lezárt kérdésnek tekintik. Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt mondta: kiderült, hogy megvannak a közös kormányzás elvi alapjai.
Rögzítették a közös egyéni jelöltek kiválasztásának szempontjait is. Deklarálták, hogy a jelölteknek irányadónak kell tekinteniük a pártok alapszabályában foglalt erkölcsi normákat és politikai alapértékeket. A felek a másik jelöltjét csak akkor kifogásolhatják, ha annak jelölése a választási szövetség alapelveiben meghatározott követelményeket sértené, illetve ha a politikus a kampányban nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. A dokumentumban – amelyet mindkét pártvezető aláírt - amellett foglalnak állást, hogy a jelöltek pártállásától függetlenül közös és együttműködő kampányok valósuljanak meg.
A sajtótájékoztatón Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is azt mondta: a választókerületek felosztásáról és konkrét jelöltekről még nem volt szó. A következő hetekben ezzel folytatják, zárt körben, technikai egyeztetéseken. Elsőként arról kell megegyezni, milyen arányban osszák fel a 106 egyéni választókerületet a két fél között. A jelöltnévsort azonban nemcsak a pártvezetőknek, hanem az illetékes döntéshozó testületeknek is jóvá kell majd hagyniuk. Az MSZP és az Együtt-PM abban is egyetértett, hogy a megbeszéléseket augusztus végéig le kell zárni. A közös lista kérdése és a lehetséges miniszterelnök-jelölt személye így a nyár végén kerülhet terítékre.
Mesterházy Attila arra az újságírói felvetésre, hogy egy közelmúltban megjelent mandátumbecslés szerint az MSZP a budapesti választókerületek többségében és több megyeszékhelyen egyedül is nyerni tudna, azt mondta: a megállapodáshoz nagyvonalúságra és rugalmasságra van szükség, nincsenek „tabukörzetek”, mind a 106 körzet tárgyalási alap lehet. Hozzátette: természetes, hogy a közös jelöltállítás érdekütközéssel jár, ezért arra számítanak, hogy a megegyezés több időt vesz igénybe, mint a programról szóló megállapodás, az utóbbi ügyében ugyanis már jól ismerték egymás álláspontját.
Bajnai Gordon kérdésre válaszolva elmondta, nincs jelentősége annak, hogy 106 helyett csak 90 jelöltjük nevét küldték el a szocialistáknak, mivel a közös jelöltállítás miatt 90-nél kevesebb körzetben indul majd Együtt-PM-es politikus. A szocialisták és az Együtt-PM tárgyalásai június 22-én kezdődtek, Bajnai Gordon, a pártszövetség vezetője azonban már április végén megállapodott az MSZP-választmánnyal arról, hogy választókerületenként csak egy közös jelöltet indítanak a Fidesszel szemben. A tárgyalódelegációk három héttel ezelőtt abban maradtak, hogy átfogó megállapodásra – azaz közös listaállításra is – törekednek. A mostani egyeztetést, amely a legutóbbihoz hasonlóan a vártnál lényegesen tovább tartott, az MSZP székházában tartották.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
És igen, van gond a tiszás államtitkároknál is (a miniszterek okésak voltak), de ők nem 16 éve, hanem 2 hete képviselők.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
