Rögzítették a közös egyéni jelöltek kiválasztásának szempontjait is. Deklarálták, hogy a jelölteknek irányadónak kell tekinteniük a pártok alapszabályában foglalt erkölcsi normákat és politikai alapértékeket. A felek a másik jelöltjét csak akkor kifogásolhatják, ha annak jelölése a választási szövetség alapelveiben meghatározott követelményeket sértené, illetve ha a politikus a kampányban nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. A dokumentumban – amelyet mindkét pártvezető aláírt - amellett foglalnak állást, hogy a jelöltek pártállásától függetlenül közös és együttműködő kampányok valósuljanak meg.
A sajtótájékoztatón Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is azt mondta: a választókerületek felosztásáról és konkrét jelöltekről még nem volt szó. A következő hetekben ezzel folytatják, zárt körben, technikai egyeztetéseken. Elsőként arról kell megegyezni, milyen arányban osszák fel a 106 egyéni választókerületet a két fél között. A jelöltnévsort azonban nemcsak a pártvezetőknek, hanem az illetékes döntéshozó testületeknek is jóvá kell majd hagyniuk. Az MSZP és az Együtt-PM abban is egyetértett, hogy a megbeszéléseket augusztus végéig le kell zárni. A közös lista kérdése és a lehetséges miniszterelnök-jelölt személye így a nyár végén kerülhet terítékre.
Mesterházy Attila arra az újságírói felvetésre, hogy egy közelmúltban megjelent mandátumbecslés szerint az MSZP a budapesti választókerületek többségében és több megyeszékhelyen egyedül is nyerni tudna, azt mondta: a megállapodáshoz nagyvonalúságra és rugalmasságra van szükség, nincsenek „tabukörzetek”, mind a 106 körzet tárgyalási alap lehet. Hozzátette: természetes, hogy a közös jelöltállítás érdekütközéssel jár, ezért arra számítanak, hogy a megegyezés több időt vesz igénybe, mint a programról szóló megállapodás, az utóbbi ügyében ugyanis már jól ismerték egymás álláspontját.