„A másik feladatkör még képlékeny, tőlem függ, hogy milyen tartalommal töltöm meg. Jó ötletnek tartom áttekinteni, hogy az óriási magyar zenei életben ki, mit csinál és mekkora forrásokból. Mire költi az állam a pénzt, mik az értékek, ezekből hogyan lehet egységes koncepciót kialakítani. Ezzel összefüggésben a budapesti intézmények működésének összehangolása is cél. Ez nem az Operaház vagy a Művészetek Palotája vezetőjének »irányítása«, hanem a szellemi-művészeti erőforrások valóságos koordinációja, ami már elindult” – hangsúlyozta Batta András.
Meggyőződése szerint a magyar zeneélethez szorosan kapcsolódik a zenepedagógia a közoktatástól kezdve a felsőfokig. Mint fogalmazott: meg kell vizsgálni, hogy mit és hogyan tanítsanak. „Úgy vélem, az első félévben az alapvetésig lehet eljutni. Magamban egyébként Liszt Ferenc-tervnek nevezem ezt a feladatkört: a diagnózis alapján kidolgozni egy hosszú távú koncepciót, egy üzleti modellt” – magyarázta. „Mióta az eszemet tudom, még sosem kapott ilyen kitüntető figyelmet a magyar zenei élet” – fogalmazott Batta. „Mindkét kormány nagyvonalúan támogatta a Zeneakadémia felújítását, 2007 júliusában döntöttek a rekonstrukcióról és 2011 augusztusában írtuk alá a kivitelezői szerződést” – idézte fel a rektor.
A 11 milliárd forintot meghaladó értékű, 90 százalékos európai uniós támogatást élvező projekt magyar társfinanszírozását 2012 novemberében 2 milliárd forinttal megemelte a kormány, ezzel a beruházás teljes értéke 13 milliárd forint fölé nőtt. „Tíz évig álltam a Zeneakadémia élén, ahogy a projekt alakult, úgy azt éreztem, nem lehet megállni. Kialakul egy világszínvonalú infrastruktúra, amelyet méltó tartalommal kell megtölteni. Egyedi koncepció alapján az oktatással párhuzamosan pezsgő koncertéletet kell teremteni a Liszt Ferenc téren” – tette hozzá.