Mi az a Pfizergate-ügy, ami miatt fájhat Von der Leyen feje?
Akadt olyan EP-képviselő, aki „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegette az EB elnöke körül kipattant botrányt.
Törölte a parlament az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból.
Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés szerdán. A Ház márciusban azt foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész másik bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Mindez több törvény módosítását is szükségessé tette.
A kormány azonban időközben az Európai Bizottság észrevételei nyomán úgy döntött, kiveszi az alkotmányból az ügyáthelyezés lehetőségét, és új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére. Az alkotmány ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament. A képviselők azonban már a múlt héten törvénymódosítást fogadtak el a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében, így csökkenhet a törvényszékek és a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége. Most pedig Répássy Róbert igazságügyi államtitkár előterjesztésére a büntetőeljárási törvényből, a polgári perrendtartásból és a bíróságokról szóló törvényből törölték az ügyáthelyezések engedélyezését.
A szerdán elfogadott törvénycsomag összesen 19 jogszabályt módosít. Átvezeti a többi között az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatos változásokat, és kimondja, hogy az OBH elnöke nem választható újra.