A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik. A FH összesen hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve. Az 1 és a 3 pont között teljesítő „megszilárdult demokráciák” közé a FH Szlovéniát (1,89 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,14), Lengyelországot (2,18), Litvániát (2,32), Szlovákiát (2,57) és Magyarországot (2,89) sorolta.
Magyarország a választási folyamat és a civil társadalom megítélésében egyaránt 2,25 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény.
A felmérés egyébként Közép-Európában Csehország mellett csak Magyarországon mutatott ki javulást az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége tekintetében. Magyarország esetében a szöveges értékelés rámutatott, hogy 2012-ben az Alkotmánybíróság több „problémás törvényt” megsemmisített, ami enyhített az előző évi, „meglehetősen meredek leértékelésén”. Közép-Európában a FH ugyanakkor egyedül Magyarországon észlelt rosszabbodást a civil társadalom működésében.