A fiataloknak tudniuk kell, nem csak az a választási lehetőségük, hogy az öt év elvégzése után egy multinacionális cégnél helyezkednek el. Interjú.
„– Igaz a Jeremie-alapok ugyanazon a piacon mozognak, azonban mégis vannak különbségek az üzleti modellben a szereplők között. A DBH miben tudja magát megkülönböztetni a többiektől?
– Tapasztalataink szerint negyedévente átlagosan 50-60 megkeresést kapunk a projektgazdáktól, előfordult olyan is, hogy olyan emberrel beszéltünk, aki már több alapkezelőnél is járt, azonban mi nem érzékeltük, hogy versenyhátrányunk lenne a piacon. A cégek többsége kifejezetten azért jön hozzánk, mert az üzleti modellünk eltér a többiektől. A DBH-val való kapcsolat csak egy részét teszi ki a versenyképes árazás melletti tőke, mi adunk ezen felül infrastruktúrát, ha ez szükséges, valamint tanácsadást is. Mindez annak is köszönhető, hogy a DBH Group-nál először a befektetési tanácsadási terület volt meg, majd ezt követően ment át a társaság a tőkealap-kezelés felé.(...)
– A Jeremie-program hatására megélénkült a startup piac. Miként értékeli a piac fejlődését?
– Azt látom, hogy a mai magyar fiatalok már egyetemista korukban rendelkeznek cégvezetési tapasztalattal, céget alapítanak - a mi időnkben ez nem így volt. Ha ehhez képest nézzük, óriási a fejlődés az elmúlt 20-25 évben. Üdvözítő, hogy egyre inkább felismerjük azt, nagyon fontos tanítani az egyetemeken, hogyan is lehet egy vállalkozást elindítani. A fiataloknak tudniuk kell, nem csak az a választási lehetőségük, hogy az öt év elvégzése után egy multinacionális cégnél helyezkednek el, hanem egyre inkább alternatíva egy saját cég alapítása. Minket is gyakran kérnek meg előadások, tréningek tartására. Ez egy fontos, jó irány, persze Nyugat-Európában sokkal korábban kezdték, de jobb későn, mint soha. Ha ezt elkezdtük néhány éve, ezt folytatni és erősíteni kell.
– Megéri itthon egy céget alapítani? Azért is aktuális a kérdés, mert manapság egyre többet hallani a tehetséges fiatalok külföldre vándorlásáról.
– Mi is érzékeljük, hogy Nyugat-Európának és Amerikának is van tudás elszívó ereje, azonban én bizakodó vagyok és azt gondolom, hogy néhány év távlatában egészen biztosan lesz egy erősödő vállalkozói mag az országban, amelyek innen építik tovább akár globális vállalkozásukat. A digitalizálódott világunkban már másodlagos, hogy az ember ténylegesen hol van. Persze üzletfejlesztési szempontból létre kell hozni a céget külföldön is, viszont a cégvezetőnek már nem kell kiköltöznie, a munkát itthonról is elvégezheti. Csak egy példa, mi is láttuk egyik befektetésünknél, hogy ha a cég londoni bejegyzésű lenne, akkor az többet érne. Ezt az átmeneti akadályt azonban át lehet hidalni, a céget lehet úgy strukturálni, hogy legyen annak hazai és külföldi lába is, ezzel pedig vonzóbb lesz a nemzetközi befektetetők számára. Budapest úgy gondolom, hogy a régió startup központja is lehetne, egyszerűen arra lenne szükség, hogy a kormányzat is ezt felismerje. Vannak jó példák, Angliában »ingyen« kezdő tőkével csábítják a kiemelkedő projektgazdákat a szigetországba, egy ilyen modell nálunk is működhetne.”
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Lengyel László elismerte, hogy dolgozott a tiszás kormányprogramon, annak érdekében, hogy Magyar Péterék „felkészülten léphessenek kormányzásra”.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
