KDNP: Igazunk volt a negyedik alkotmánymódosítás ügyében

Rétvári Bence ezt kedden mondta az MTI-nek arra reagálva, hogy az Ab elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt. Hozzátette: a döntés egyértelműen pontot tett annak a vitának a végére, hogy korábban rendelkezett-e az Alkotmánybíróság az alaptörvény tartalmi vizsgálatának jogkörével, és csorbította-e a negyedik módosítás a taláros testület jogkörét.

A kereszténydemokrata politikus szerint az Ab most a negyedik módosítás előtti alaptörvény szövege alapján egyértelműen kijelentette, hogy nincs – és korábban sem volt – jogköre az alaptörvény tartalmi vizsgálatára. Az Ab határozata tehát egybevág a kormánypártok korábbi alkotmányjogi álláspontjával – fejtette ki. Rétvári Bence szerint most már mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a korábbi tiltakozások teljes mértékben csak politikai töltetűek voltak, közjogi alap nélkül tévesztettek meg, és hiszterizálták sokakat itthon és külföldön. Kiemelte: akik korábban az alaptörvény szövegét szándékosan félremagyarázták, azok sose tisztelték valójában az Alkotmányt és az alkotmányosságot, ezt csak eszközként használták önös pártpolitikai célból.

Szabó Máté ombudsman a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes. Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a határozatból kiderül az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.