A kormány képviselői azt kérték a testülettől – folytatta –, hogy részletesen tanulmányozza a magyar szabályozást, vesse össze a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzon kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, ne pedig politikai vizsgálatot folytasson. „Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen” – tette hozzá. Répássy Róbert elmondta azt is, hogy a testület várhatóan májusban hozza nyilvánosságra véleménye tervezetét, a magyar kabinet pedig reméli, ezt először neki küldi meg, hogy legyen lehetősége reagálni rá, és csak ezt követően tárja a bizottság a nyilvánosság elé. Az eddigi gyakorlat is ez volt – jegyezte meg.
Emlékeztetett, a Velencei Bizottság Martonyi János külügyminiszter felkérésére érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálja a parlamentben március 11-én elfogadott negyedik alkotmánymódosítást. Az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosításával alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítették a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt. A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértői testület.